Magyarország a mienk
A Le Monde szóvá teszi, hogy a terrorellenes menetben voltak olyan külföldi vezetők is, akiknek országa kevéssé a sajtó- és szólásszabadság tiszteletéről ismert, és ez bírálatokat vált ki. A lap a vitatott személyiségek között sorolja fel Orbán Viktort, a török kormányfőt, valamint az orosz külügyminisztert is.
Hozzáteszi, hogy a Riporterek határok nélkül nevű szervezet listáján a sajtószabadság korlátozását tekintve a törökök 180 állam közül a 154., az oroszok a 148., a magyarok pedig a 64. helyet foglalják el. Magyarországról szólva az újság külön kiemeli, hogy amióta Orbán Viktor hatalmon van, az ultrakonzervatív és populista politikust erőteljesen kritizálják, mivel támadja a sajtó és a média függetlenségét. 2010-ben olyan törvényt fogadtatott el, amely igencsak megnöveli a lehetőséget, hogy a kormány ellenőrizze az információkat. Válaszul a nagy számú európai bírálatra, a kormányfő lépéseket tett, hogy javítson a szóban forgó jogszabályon és jobban gátolja a gyűlöletbeszédet. Az Európa Tanács üdvözölte ezeket a kezdeményezéseket, de így ítéli meg, hogy az eredmény még jócskán hagy maga után kívánnivalót.
A francia elnöki hivatal úgy foglalt állást, hogy a terrorizmus világméretű fenyegetést jelent, ezért mindenkit üdvözölni kell, aki kész segíteni a harcban e veszély ellen. Az érintett politikusok valamennyien egyértelműen elítélték a Charlie Hebdo elleni merényletet
A Metro ingyenes reklámújság már a címében úgy fogalmaz, hogy mások mellett Orbán Viktor kissé kínos volt a köztársaságpárti tüntetés számára.
A Libération azt emelte ki, hogy a menetben több olyan politikus volt, akinek az országában aligha lenne esélye a megjelenésre egy olyan folyóiratnak, mint a Charlie Hebdo. A liberális napilap felsorolásában is szerepel Magyarország.
Az EUobserver Orbán démonizálja a menekülteket a párizsi felvonulás kapcsán címmel jelentetett meg cikket. A brüsszeli lap azt írja, hogy Fidesz-tagok és a párthoz közel állók az elmúlt években többször is antiszemita, romaellenes kifejezésekkel hívták fel magukra a figyelmet.
A Die Zeit című német lap megkérdezett egy felvonulót arról, nem tartja-e különösnek, hogy a hivatalos vendégek között olyanok is akadtak, akiknek államát gyakran támadják a sajtószabadság megnyirbálása miatt, így Törökország, Gabon és Magyarország. Az illető azt válaszolta, hogy nem, mert most az a fontos, amit a menet jelképez.
„Nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani”.
Arról a tényről már mindenki megfeledkezik, hogy az európai politika már tavaly bevándorlás-ellenességtől volt hangos? Anglia, Németország, Svájc stb…Akkor ez nem volt baj. Nem verte ki a biztosítékot. Érdekes.
Miért baj, ha egy vezető politikus kijelenti, „bajt és veszedelmet hoz” az európai emberre a bevándorlás, ezért meg kell állítani.”? Miért baj ha kijelenti: „ugyanakkor nagyon határozottan világossá kell tenni, hogy mi nem fogjuk megengedni, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország”. Valószínűleg az, hogy a menekültáradat más útvonalakat keres majd a nyugatra jutáshoz, (elveszik Magyarország „szűrő” szerepe) hozva magával a az ebből fakadó problémákat az eddigi nyugodt, kispolgári, „a mindent lesz.rok ls boldogan éldegélek” miliőbe. És ez már nem tetszik a nyugati demokráciának.
(MTI nyomán)
