A csimpánzok is képesek idegen nyelvet tanulni
Képesek hangjelzéseik megváltoztatására a csimpánzok, ha idegen csoportba kerülnek, hogy jobban megértessék magukat új társaikkal – derítették ki brit kutatók az edinburghi állatkertben tanulmányozva két majomközösséget, amelyek korábban egymástól távol éltek.
A csimpánzok speciális hangjelekkel utalnak egyes ételekre, például az almára, és társaik ilyenkor pontosan tudják, mit jelent a hang. A Yorki Egyetem tudósai azt a meglepő felfedezést tették, hogy amikor két majomközösséget egyesítettek, idővel az egyik csoport megváltoztatta az adott hangjelet, hogy az jobban hasonlítson új társaik ugyanarra az ételre vonatkozó hangadására.
Nem is vagyunk annyira egyediek
Az eredmények alapján a szakemberek megállapították, hogy az emberi nyelvnek nem egyedi tulajdonsága az, hogy egyes tárgyakra a társaktól tanult szimbólumokkal utal. A korábban általánosan elfogadott nézet szerint a csimpánzok hangjelzéseinek szerkezete állandó, a különbségek nagyrészt az állat izgalmi állapotától függnek.
Katie Slocombe és kollégái felnőtt csimpánzok két csoportját terelték egy közösségbe, és azt találták, hogy három év együttélés alatt a két korábbi csapat ételekkel kapcsolatos hangjelzései közeledtek egymáshoz, ahogy jobban megismerték egymást. A hangtani közeledésnek semmi köze sem volt ahhoz, hogy az egyes egyedek milyen ételt szerettek.
Az utolsó közös ősnél is meglehettek a nyelv építőkövei
A kutatók hanganalízissel mutatták be a közeledést, de anélkül is érzékelték a különbségeket. „Úgy véljük, könnyű meghallani, mennyire eltérő a két csoport almára utaló hangjelzése 2010-ben, és azt is, mennyit változtatott a Hollandiából érkezett csoport a hangadásán, hogy az hasonlítson az edinburghi egyedekére” – magyarázta Stuart Watson, a Yorki Egyetem munkatársa.
A tudósok szerint tanulmányuk szolgált az első bizonyítékkal arra, hogy „állatok aktívan módosítják és fajtársaiktól megtanulják a jelentéssel bíró hangadást”. Az ember és a csimpánz közötti, viszonylag rövid – öt-hétmillió éves – evolúciós távolság miatt a legutolsó közös ősnél is meglehettek a nyelv „építőkövei” – olvasható a tanulmányban.
(MTI nyomán)
