A férfiak agyát tényleg átprogramozza az apaság

Egy férfinak nemcsak az életét, hanem az agyát is megváltoztatja a gyereke születése, és ezek mind azt szolgálják, hogy jobb apa legyen. Ilyenkor változik a hormonháztartás, épül a szürkeállomány.

Az emlősök mindössze hat százalékánál játszanak fontos szerepet az utódok gondozásában a hímek – a szoptatást leszámítva ugyanúgy bevetik magukat azért, hogy életben tartsák a kicsinyüket, mint a nőstények. Egyre több tudományos, kulturális és egészen hétköznapi jel mutat arra, hogy az ember is az emlősöknek ehhez a hat százalékához tartozik: vagyis elmondható, hogy Föld élővilágában az apákká alakuló emberek nagyon is különlegesek.

Kevés olyan kulturálisan bebetonozott alapvetést ismerünk, mint amilyen az a feltételezés, hogy nők anyának születtek, és nemcsak a testük, hanem az agyuk is erre van beprogramozva, de a sztereotípiáink a férfiakat nem tüntették ki szükségszerűen az apasággal. Ennek megfelelően kevés kutatás született arról, hogy a férfiak testére és agyára milyen hatással van a gyerekük megszületése. A téma azonban egyre több szakembert inspirál, akik tudományosan is megerősítik: minden jel arra mutat, hogy a férfiak agya már nem lesz ugyanaz, miután a gyerekük világra jön.

Nem lehet nem észrevenni

Egyre több a bizonyíték arra, hogy egy gyerek nemcsak az anya, hanem az apa testén is nyomokat hagy, és nem a nők kizárólagos kiváltsága/kötelessége, hogy szülők legyenek. Már a terhesség időszaka sem múlik el nyomtalanul: vannak olyan kispapák, akik a kismamákéhoz kísértetiesen hasonló tüneteket mutatnak: felszednek pár kilót, hányingerre kezdenek panaszkodni, fura ételeket kívánnak, sajogni kezd a hátuk, éjszakánként álmatlanul forgolódnak, és nappal is ingadozik a hangulatuk. Ez a pszichoszomatikus tünetcsoport annyira valóságos, hogy neve is van: Couvade-szindrómának nevezik, és a kutatások arra jutottak, hogy a jelenség nem pszichológiai anomália, hanem biológiai alkalmazkodás egy új, a fejfenntartás szempontjából elég kritikus helyzethez.

A kutatók a selyemmajmokra mutogatnak, ezeknél a főemlősöknél, akárcsak az embereknél a nőstények és a hímek is kiveszik a részüket az utódok gondozásából, az utóbbiak a többi között azzal is, hogy a szülés idejére nagyjából 20 százalékkal nagyobb testsúlyra tesznek szert. A tudósok feltételezése szerint azért, mert ők ezzel a pocakkal készülnek arra, hogy az utódok gondozása extra energiát követel majd tőlük.

A férfiak hormonjai sem közömbösek a gyerek érkezésére. Azoknak az apáknak, akik különösen nagy odaadással babusgatják a gyereküket, szinte biztosan magasabb az oxitocinszintjük. A tesztoszteronszintjük pedig átlagosan a harmadával csökken a baba születését követő első három hétben. Ezeket a hormonális változásokat magyarázza egyrészt az, hogy az apára hatással vannak az anya hormonális változásai, másrészt az, hogy a hormonjaik őket is felkészítik az apaságra. A tudomány ezt azzal magyarázza, hogy ha a szokásos szinten áramlana bennük a tesztoszteron, az az utódgondozás szempontjából nem túl szerencsés viselkedési formákban nyilvánulna meg, vagyis túlságosan el lennének foglalva azzal, hogy más férfiakkal versengjenek, és más nőket csábítsanak el, ahelyett, hogy a pelenkázásra koncentrálnának. Nagyjából hat héttel a gyerek születése után aztán a férfiak hormonszintje visszaáll.

Fejben dől el

És igen, átalakul a férfiak agya is. Egyrészt az utóduk látványa élénk idegi aktivitást vált ki az agyukban, de a Denver és Yale Egyetem tudósainak a kutatásából az is kiderült, hogy az apák agya strukturális változásokon is átmegy. A vizsgálat során 16 újdonsült apának az agyát szkennelték két, illetve négy héttel az után, hogy megszülettek a gyerekeik, majd 12-16 héttel később megismételték. A felvételek összehasonlításából kiderült, hogy az apák agyában több területen is megnőtt a szürkeállomány: a többi között a jutalmazás feldolgozásában részt vevő striátumban, a hormonális kontrollért felelős hipotalamuszban, az érzelmekben szerepet játszó amigdalában és elülső homloklebenyben, valamint a memóriába és döntéshozatalba beleszóló oldalsó prefrontális kéregben. Vagyis ezek mind-mind olyan agyterületek, amelyek az utódokhoz való kötődésben és a nevelésükben is szerepet játszanak.

Szintén az apa-gyerek kapcsolat szorosságát jelzi, hogy az apák ugyanúgy megismerik a gyereküket a sírásáról, mint az anyák. Sőt a csecsemő üzeneteinek a dekódolásában is ugyanolyan jók, egy idő után ugyanis tudják, hogy a gyerek miért sír.

A Yale Egyetem kutatásából az is kiderül, hogy a gyereknevelésben résztvevő apák olyan gyorsan és hatékonyan alkalmazkodnak az új helyzethez, hogy minden tekintetben ugyanolyan alkalmasak lesznek a szülőségre, mint az anyák. A agyi átalakulások eredményeként az apák sokkal inkább képesek lesznek egyszerre több dolgot csinálni, erősödik az empátiájuk, viszont romlik a memóriájuk. A Yale kutatói szerint ezek a változások nemcsak a hetero-, hanem a homoszexuális apáknál is megmutatkoznak. Az apává válással azonban a férfiagy nemcsak az érzelmekre lesz nyitottabb, hanem nehezebben birkózik meg a bonyolult döntésekkel is, az agynak ez a területe ugyanis kevésbé lesz aktív a gyerek érkezésével.

Végezetül egy gyakorló apa gondolatai:

A világ egyik napról a másikra hirtelen nagyon veszélyes hellyé válik. Meggyőződéseddé válik, hogy a konyhakövön minimum vérhas, de inkább ebolavírus van, úgyhogy, ha egy cumi leesik, vagy a gyerek bemászik oda, akkor hívod a vegyvédelmiseket. Elgondolkodsz, hogy nem is olyan hülyeség a Hummer terepjáró, legalábbis ha a gyereket vinnéd valahova, és egyre gyakrabban fut át a fejeden az öregek kesergése, hogy „sok az őrült az utakon”.

Már egyre kevésbé poén, hogy izgalmas, változatos, de nem túl biztos melód van, és sajnálod, hogy nem lettél jól kereső irodakukac könyvvizsgáló a közgazdász diplomáddal.

Megváltozik a viszonyod a hányáshoz és a fosáshoz is, már nem leszel rosszul, ha ilyesmit kell takarítanod, igaz, nem is röhögsz ordítva a hányó ember látványától, mint néhány éve abban a buliban. És ha már buli: egyre idegesebb leszel a haverokra, akik állandóan mindenféle összejövetelt szerveznek, és már neked kínos, hogy hogyan mondj nemet, hogy otthon maradhass a gyerekkel.

Újra szerelmes lettem, de végzetesen. Az első után el nem tudtam képzelni, hogyan lehetne még egy gyereket szeretni, hiszen ő az egyetlen, aki belőlem lett. A harmadik után nem tudtam, hogy gondolhattam erre az elsőnél. Ma is naponta csodálom az arcukat, a mosolyukat, és csodálkozom, hogy teremthetett a teremtő ilyen tökéleteset. Ennél praktikusabb dolog pedig nem is történhet egy férfival, minthogy három fia legyen, mehet a streetball, a darts, a kerékpártúra, a horgászat, foci kettő a kettő ellen, az apasággal móka lett az egész világ, visszafordíthatatlanul. Miközben egymás tanítjuk arra, amire a másiknak szüksége van.

(vs.hu nyomán)