Mi van valójában a hazai kávékban?
A világszintű felmérések kimutatták, hogy a kávékban faágat, darált fát, sőt még földet is találhatunk, hiszen színük hasonló a kávéhoz, és ez még csak a lista eleje. Ismerjék meg, mit is isznak a kávéjukkal.
Szerbiában kb. 250 kisebb kávépörkölő üzem létezik, és többségükbe becsempészett kávét őrölnek, melyekhez árpát és malátát is hozzáadnak. Ezt aztán házilag bezacskózzák, és olcsó áron továbbadják.
Egy pozsareváci kávépörkölő volt tulajdonosa elmondta, hogy valóban legtöbbször árpával és malátával „dúsítják” a kávét, de kukoricát, cukorrépát, búzát, rizst és más terményeket is adnak hozzá.
Azt is elárulta, hogy sokszor nem higiénikus körülmények között, hozzá nem értő munkások végzik el a csomagolást. A rengeteg helyettesítő anyagnak köszönhetően értékesíthetik a kávét olyan olcsón.
Ez magában még nem bűncselekmény, de akkor „kávé” megnevezés helyett „kávé adalékokkal” feliratot kellene feltűntetni. Ehelyett, nagybetűkkel ráírják a csomagolásra a kávé elnevezést, az adalékokat pedig apróbetűkkel írják fel. Kötelező lenne a százalékarányokat is megjelölni, de az esetek túlnyomó többségében ez is elmarad.
Egy átlagos szerbiai felnőtt évente 4,5 kiló kávét fogyaszt el. Az ár a minőséget tükrözi, de a minőség már messze elmarad attól. Szakemberek szerint egy külön védjegyet kellene kidolgozni, mellyel azokat a kávémárkákat jelölnék meg, melyek átestek az egészségügyi és minőségügyi vizsgálaton.
T. T.
