Megalázott, kisemmizett, megzsarolt dolgozók: legtöbben lemondanak a végkielégítésről (?!)

Az ún. átalakulófélben levő szerbiai vállalatok privatizációja mintegy 200 ezer dolgozót juttat az utcára. A kormány szociális programot készített, amely kvázi enyhíteni fogja az érintettek gondjait.      

A program adta lehetőségekkel legelőször a csődbe jutott, illetve csődeljárás alatt levő 188 vállalat ötezer dolgozója élhet. Akik kihagyják ezt a esélyt, nemcsak munka, hanem pénz nékül is maradhatnak, figyelmeztet a jóságos kormány, amely állítólag 16 milliárd dinárt biztosított végkielégítések kifizetésére.

A legnagyobb végkielégítés 8 ezer eurót tesz ki, ami elsőre egyáltalán nem hangzik rosszul, csakhogy erre a maximális összegre nem sokan számíthatnak. Legtöbben ennél sokkal kevesebbet kapnak. Pontosabban: kapnának, ugyanis az ötezer dolgozóból mindössze 1 100-an jelezték, hogy élnének az említett lehetőséggel.

A becsődölt, illetve csőd előtt álló vállalatok 60 napos határidőt kaptak arra, hogy rávegyék az alkalmazottakat, kapcsolódjanak be a szóban forgó szociális programba, majd közöljék a privatizációs ügynokséggel, mi az ábra. A 60 nap rövidesen lejár. 

A program nem módosítható, a határidő nem hosszabbítható meg. A dolgozók négyötöde mégis tudatosan teszi kockára a nekik járó végkielégítést. Nekik nem könyöradomány, hanem munka kell.

A negyvenes és főleg ötvenes éveiket taposó dolgózok ugyanis tisztában vannak azzal, hogy nehezen találnának más munkát, nyugdíjba még jó ideig nem mehetnek, a végkielégítést pedig viszonylag gyorsan felemésztenék a költségeik. Ezért ragaszkodnak mostani munkahelyükhöz, bármennyire is pocsék és lehangoló.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a kormány illetékesei egy ideig azzal hülyítették a dolgozókat, hogy a csőd(eljárás) nem feltétlenül jeleni a cég végét. Most pedig ennek az ellenkezőjét hangoztatják, a foglalkoztatottakat pedig szociális esetekké nyilvánítják.

Létezik még egy ok, amiért a dolgozók nagy része nem fogadja el a végkielégítést. Egyes vállalatok megzsarolták az alkalmazottakat. Közölték velük: csak abban az esetben számíthatnak végkielégítésre, ha aláírják azt a megállapodást, miszerint lemondanak az összes elmaradt bérről, valamint megígérik, hogy nem indítanak pert a cég ellen, vagy ha ezt már megtették, leállítják az eljárást. A dolgozók zöme nem engedett a zsarolásnak.

Novosti nyomán K. P.