Közönségtalálkozó: vajon a turizmus hozzájárulhat-e a határon túli magyarság megmaradásához?
Milyenek a délvidéki turizmus lehetőségei?
A Duna Televízión futó Hazajárók honismereti sorozat szereplői ellátogattak Szegedre, hogy egy közönségtalálkozó keretein belül meséljenek élményeikről. Az esemény egy, a Kárpát-medencei turizmussal foglalkozó szakmai nap részeként jött létre a Délvidék Házban.
A szegedi a 111. közönségtalálkozó volt a sorban, az anyaország összes megyéjében, a Felvidéken, Délvidéken és Székelyföldön is megfordult már ezzel a eseménysorozattal.
Ami konkrétán Délvidéket illeti, az itteni idegenforgalom problémáiról beszélt Szatmári Sándor délvidéki idegenvezető, aki megoldandó gondként emelte ki egyrészt az infrastruktúra hiányát, hiszen egy ötven fős csoportnál a szállásolás, vagy éppen az illemhelyek nem elégséges állapota, száma alapvető problémát jelenthet.
Továbbá kiemelte az idegenvezetők felkészületlenségét, ugyanis a határon túli területek idegenvezetői gyakran nem tudnak teljes mértékben helyt állni, mert a helyiek, akik szerb iskolába jártak, vagyis a többségi nemzet csúsztatásokkal tűzdelt történelem- és földrajzoktatásában részesültek, nem ismerik a magyar vonatkozásokat, melyek igazán érdeklik az anyaországi turistákat.
A magyarországi idegenvezetők pedig, bár ismerik a helyszínek történetét, nem tudnak szerbül és nem ismerik a helyi viszonyokat, ami nem kevés bonyodalmat okozhat. A délvidéki turizmus fellendítése érdekében a vízi turizmus, a hajózás fejlesztését, illetve a gasztroturizmus hangsúlyossá tételét szorgalmazta az idegenvezető.
A következő előadó, Faragó Zoltán a kőolajkincse miatt Délvidék Dallas-ának nevezett Tóthfaluból érkezett, amely 650 fős délvidéki magyarlkata település különleges turisztikai modellt épített ki. A falu nevét alapítójáról, Tóth József földbirtokosról kapta, aki örökös híján földjeit szétosztotta zsellérjei között, valamint egy templommal és csendőri irodával is megtámogatta a jövő nemzedékek életét.
Tóthfalu, bár kocsmája nincs – viszont van pálinkafőzdéje, rendelkezik több parkkal, számos szoborral, kihelyezett gimnáziummal, futball-akadémiával és zeneiskolával is. A tóthfalusiak különböző programokkal várják az arra járókat: bor- és pálinkakóstolókkal, előadásokkal, túrákkal, kulturális estekkel, koncertekkel, helyi különlegesség a Tóthfalusi trakta, melynek lényege, hogy helyi ételekkel és italokkal kínálják zeneszó mellett a vendégeket a népviseletbe öltözött tóthfalusiak.
– Ez a falu élni akar – indokolta meg a település fejlődését Faragó Zoltán, aki szerint a tóthfalusi modell lényege a szeretet, az összetartás és a ragaszkodás az ősi gyökerekhez és nagyapáik örökségéhez.
(Lásd a Vallató rovatunkban olvasható „Nem akartam a honvágy nyomás alatt őrlődni” c. interjút)
A képen: Faragó Zoltán
Szeged ma nyomán F. F.
