Szerbiának nem tetszik a koszovói hadsereg létrehozásának ötlete
A koszovói miniszterelnök szerdán pristinai sajtótájékoztatóján kifejtette, arra számít, hogy meglesz a törvény elfogadásához szükséges kétharmados többség. A Koha Ditore című koszovói napilap internetes beszámolója szerint Isa Mustafa mindazonáltal azt is hozzátette, hogy az újonnan felállított koszovói hadsereg csak a NATO-val való egyeztetés után léphet majd be az ország északi, szerbek lakta részére.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, és ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A függetlenség egyoldalú kikiáltása óta Koszovónak hivatalosan nem volt önálló hadserege. Pristina helyzetének bizonytalanságát az is jól jelzi, hogy a parlamentben csak igen nehezen születhetnek kétharmados törvények a szerb kisebbség támogatása nélkül. A kisebbségi képviselők viszont csak arra szavaznak igennel, amire Belgrád is rábólint.
A biztonsági erők fegyveres erőkké alakítására azonban a szerb politikusok egyelőre nem akarnak igent mondani. Ráadásul a szerb kisebbségi képviselők február eleje óta bojkottálják a törvényhozás üléseit, mert menesztették a kormányból az egyik szerb minisztert.
Ivica Dačić szerb külügyminiszter kedden Belgrádban határozott ellenvetésének adott hangot a koszovói hadsereg felállításával kapcsolatban. Szerinte a témáról az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén kellene beszélni. Hozzátette, hogy amikor 1999-ben véget ért a koszovói háború, akkor a felek abban állapodtak meg, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító területen kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat
Emlékeztetett arra is, hogy a Belgrád és Pristina közötti megállapodás két évvel ezelőtti brüsszeli aláírásakor a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy az albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR, vagyis a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő beleegyezése nélkül.
Az ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből álló koszovói hadsereg felállításáról egy éve beszélnek, előrelépés azonban nem történt az ügyben. Ennek legfőbb oka az, hogy a pristinai parlamentet tavaly májusban feloszlatták, az előre hozott választások után pedig fél évig nem volt kormánya Koszovónak.
Míg Szerbia vezetői újra és újra kijelentik, hogy az ország nem csatlakozik a NATO-hoz, a koszovói politikusok a hadsereg felállításától azt várják, hogy az elősegíti az ország NATO-csatlakozását.(MTI)
