Agyrém: a szlovén Harcosok Szövetsége kártérítést követelne Délvidék 1941-es visszacsatolásáért

Már nemcsak Németországgal, hanem Magyarországgal és Olaszországgal kapcsolatban is felmerül a második világháborús kártérítés ügye. A szlovéniai háborús veteránok közössége azt követelte Miro Cerar miniszterelnöktől, hogy dolgozzon ki törvényt, amely a háborút jóvátételt lenne hivatott rendezni. A jogszabályba szerintük bele kell foglalni, hogy a három országnak kártérítést kell fizetnie a volt jugoszláv tagköztársaság számára.

A SUBNOR (Harcosok Szövetsége) nevű szervezet a miniszterelnöknek írott levelében azt állította, hogy más országok már rég rendezték Németországgal a kérdést. Szerintük ezen országok kötelessége a háborús jóvátétel megfizetése függetlenül attól, hogyan alakulnak a bilaterális kapcsolatok. A levélben emlékeztetnek arra, hogy a görög kormány háborús jóvátételt követel Németországból, majdnem 280 milliárd euró értékben.

A magyar katonák bevonulnak Alsólendvára (1941. április 16.)

Az Egységes Baloldal nevű ellenzéki párt már múlt hét elején a görög kormány törekvéseire hivatkozva azt firtatta, hogy a ljubljanai kabinetnek is kártérítést kell követelnie Berlintől az ország területén a nácik által elkövetett rémtettekért. Cerar erre azt válaszolta, hogy ezt a kérdést „széles politikai aspektusban” kell szemlélni. Mint akkor fogalmazott, a második világháború óta hetven év telt el, s Szlovénia 2004-es uniós csatlakozása óta a téma lekerült a napirendről, ennél sokkal fontosabb kérdések is felmerülnek a német-szlovén bilaterális kapcsolatokban. Azt is közölte, nem ez a legmegfelelőbb idő arra, hogy a háborús kártérítések kérdését ismételten napirendre tűzzék.

Magyarország 1941. április 11-én kezdte meg a Délvidék visszacsatolását. Budapest követelései ellenére sem kapta azonban vissza korábbi délvidéki területeit. Magyarországhoz került Bácska, a Baranyai háromszög, a Muravidék és a Muraköz, ez utóbbi két terület ma Szlovénia része. A Nyugat-Bánát ezzel szemben német ellenőrzés alatt maradt.

A Muraszombat visszacsatolásának tiszteletére rendezett nagyszabású ünnepség (1941. június 28.)

Később, Titó partizánjai itt is gyilkoltak, 1944-től több mint 500 magyart – köztük nőket és gyermekeket – hurcoltak el és zártak táborba nemzetiségi alapon, ahonnan már sokan nem tértek vissza.

Sőt, Petesházán, ahol kőolajat találtak 1943-ban, a hatalomváltás után a magyar lakosságot biztonsági okokra hivatkozva kitelepítették, s helyükbe más nemzetiségű munkaerő jött, főleg a közeli horvát Muraközből, őket máig nem kártalanították, a gyilkos partizánokat nem állították bíróság elé, mégis az egykori kommunista harcosszövetség most Magyarországtól várná el az anyagi kártérítést.(népszava nyomán)