Folytatódhat a honosítási biznisz: a magyar kormány nem szigorítja az állampolgársági törvényt
Nem tartja szükségesnek az állampolgársági törvény szabályainak szigorítását a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt beszélt éves meghallgatásán.
Azt mondta, az ellenőrzés lehet még „keményebb”, bár az arra hivatott szervek már most is nagyon alaposan teszik a dolgukat, de a bürokratikus terhek növelését kifejezetten ellenzi.
Nem vagyok benne biztos, hogy túlzottan alaposan teszik a dolgukat.
Nyílt titok, hogy sok (magyarul nem beszélő) szerb polgár különböző kapcsolatokon keresztül kisebb-nagyobb összegért gond nélkül hozzájut a magyar állampolgársághoz. Portálunk erről rengeteget cikkezett, bizonyítékokkal alátámasztva. Aligha kétséges, hogy ezeket az írásokat Semjén is látta.
A Magyar Nemzetben is olvashatta a következőt:
„A szerbek élnek a lehetőséggel. Az utóbbi időben például nagyon sokan adták át a kérvényüket Kulán, azon a településen, ahol a magyarok aránya már csak 14 százalék körül van. A konzuli beszámoló szerint sok kérvényező nem rendelkezik megfelelő nyelvtudással a városban. Több vajdasági magyar panaszkodik, hogy az eskütételük alakalmával a szerb nemzetiségűek még a Himnuszt sem tudják elénekelni. És sokszor látványosan sok a szerb az állampolgársági átadókon.
A nyelvi tesztet a törvény bevezetése óta nem szigorították. Arra pedig nincs szabály, hogy egy kérvényező hányszor próbálhatja meg leadni a papírjait, ha valakinek nem elegendő a nyelvtudása, újrapróbálhatja. Arról az államtitkárság nem vezet statisztikát, hogy hány embert utasítottak vissza a nyelvtudása miatt.
A belgrádi Mondo nyelviskola volt az első, amely magyarnyelvórákat kínált, mára viszont több mint tíz intézmény oktatja édes anyanyelvünket a szerb főváros lakóinak. A Mondo nem csinál titkot abból, hogy náluk főleg azért tanulnak az emberek, hogy megkaphassák a magyar állampolgárságot.
A nyelviskolák hirdetéseikben általában egy magyar útlevelet is megjelentetnek, szemléltetésképp, hogy mégis miért éri meg elsajátítani a hírhedten nehéz nyelvet. Ráadásul már nemcsak a fővárosban és a Vajdaságban, hanem a dél-szerbiai nagyvárosokban is lehet magyarul tanulni. Egy kurzus körülbelül 200 euróba, vagyis 60 ezer forintba kerül.”
Semjén, ön szerint mindez teljesen normális?
A képen: Semjén Zsolt
K. P.
