Szerb kormányfő: Belgrád fő célja az uniós tagság

Szerbia el­sőd­le­ges stra­té­gi­ai cél­ja, hogy az Európai Unió tag­ja le­hes­sen – je­len­tet­te ki Brüsszelben Aleksandar Vučić szerb mi­nisz­ter­el­nök, mi­u­tán ta­lál­ko­zott Donald Tuskkal, az Európai Tanács el­nö­ké­vel.

Vučić azt is kö­zöl­te, hogy kor­má­nya foly­tat­ja a „ke­mény” gaz­da­sá­gi re­for­mo­kat, a de­fi­cit és ál­lam­adós­ság le­fa­ra­gá­sá­val pe­dig sze­rin­te or­szá­ga „jól áll”.

„A po­li­ti­kai re­for­mok te­rén vi­szont va­ló­ban sok még a ten­ni­va­ló” – is­mer­te el Vučić, mi­u­tán Tusk meg­je­gyez­te, hogy Szerbiának foly­tat­nia kell a re­for­mo­kat, a töb­bi kö­zött a jog­ál­la­mi­ság te­rén is. A szerb kor­mány­fő el­mond­ta, hogy tel­je­sen egyet­ért Tusk hely­zet­ér­té­ke­lé­sé­vel.

A mi­nisz­ter­el­nök el­mond­ta, hogy es­te ko­szo­vói kol­lé­gá­já­val, Isa Mustafával tár­gyal az unió ál­tal elő­moz­dí­tott pár­be­széd, nor­ma­li­zá­ci­ós fo­lya­mat ke­re­té­ben. Aleksandar Vučić egy­út­tal re­mé­nyét fe­jez­te ki, hogy ha­ma­ro­san újabb ered­mé­nyek­ről szá­mol­hat majd be, „Koszovó és Metohija” bé­ké­jé­nek meg­őr­zé­se ér­de­ké­ben, s hogy a Nyugat-Balkán or­szá­ga­i­nak jö­vő­je po­zi­tí­van ala­kul­jon.

Vučić ar­ról is em­lí­tést tett, hogy sze­rin­te or­szá­ga ki­ér­de­mel­te, hogy jú­ni­us­ban meg­nyis­sák a csat­la­ko­zá­si tár­gya­lá­sok el­ső fe­je­ze­tét.

A szerb kor­mány­fő nem sok­kal ko­ráb­ban részt vett öt má­sik nyu­gat-bal­ká­ni or­szág mi­nisz­ter­el­nö­ké­vel azon a ta­lál­ko­zón, ame­lyen Johannes Hahn bő­ví­té­si tár­gya­lá­so­kért, va­la­mint Violeta Bulc köz­le­ke­dé­sért fe­le­lős uni­ós biz­tos fo­gad­ta őket. A ta­lál­ko­zón Szerbia, Montenegró, Macedónia, Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina ve­ze­tői a re­gi­o­ná­lis együtt­mű­kö­dés fon­tos­sá­gát hang­sú­lyoz­ták, s er­ről kö­zös nyi­lat­ko­za­tot is el­fo­gad­tak.

A nyi­lat­ko­zat sze­rint a tér­ség or­szá­ga­i­nak egy­más­sal és az uni­ó­val va­ló össze­kap­cso­lá­sa kulcs­té­nye­ző a ré­gió gaz­da­sá­gi fej­lő­dé­se és a mun­ka­hely­te­rem­tés szem­pont­já­ból. Ezért ar­ról is dön­töt­tek, mi­lyen pro­jek­tek ré­vén kap­csol­ják össze eze­ket az or­szá­go­kat az EU köz­le­ke­dé­si há­ló­za­ta­i­val. Erről egy 34 szá­raz­föl­di, ten­ge­ri, fo­lya­mi és lé­gi út­vo­na­lat és lé­te­sít­ményt érin­tő pro­jekt­lis­tát fo­gad­tak el, amely a töb­bi kö­zött a ma­gyar ha­tár­tól Belgrádig ve­ze­tő út és vas­út­vo­nal, va­la­mint a Tisza ma­gyar ha­tár­tól a Dunáig tar­tó sza­ka­szá­nak fej­lesz­té­sét is tar­tal­maz­za. A lis­tán emel­lett mind a hat nyu­gat-bal­ká­ni or­szág fő­vá­ro­sá­nak re­pü­lő­te­re is sze­re­pel, mint fej­lesz­té­si pri­o­ri­tás, to­váb­bá az új­vi­dé­ki és a belg­rá­di fo­lya­mi ki­kö­tő.(MTI)