Világraszóló magyar találmány teszi biztonságosabbá a gyógyszereket!
Ki tudja, hány beteg menekülhetett volna meg az azóta már a polcokról visszavont gyógyszerek súlyos mellékhatásaitól, ha a most nyilvánosságra hozott magyar módszert már korábban is használták volna?
A kifejlesztett modellről és a gyógyszerfejlesztés nehézségeiről és akadályairól a kutatás vezetője, dr. Orbán Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja Enzimológiai Intézetének munkatársa nyilatkozott.
– Gyógyszerfejlesztés során a gyógyszergyárak nagyon sok olyan vegyületet találnak, amelyek kísérleti rendszerekben jónak bizonyulnak például szívbetegségek gyógyítására. Az első körben hatékonynak tűnő vegyületeket a gyógyszerfejlesztés következő fázisai során toxikológiai, mérgezéstani vizsgálatnak vetik alá, vagyis állatokon vizsgálják, hogy valóban hatásosak-e, illetve hogy milyen lehetséges mellékhatásaik vannak – mondta dr. Orbán Tamás.
Mint azt a kutató kifejtette: bár az „egérmodellek” általánosan elfogadott rendszer, mégis a kutatóknak sokszor azzal kell szembesülniük, hogy amit az egéren le tudnak tesztelni, az nem informatív az emberekre. Nagyon sok gyógyszer bukik meg ezen a ponton, mert amelyik szert nem találtak toxikusnak, mondjuk, az egéren, az az embereken vagy nem hatásos, vagy nagyon komoly mellékhatásai vannak. Egyébként a méreténél fogva nehezen kezelhető egérhez képest a patkány azért is alkalmasabb a kísérletekhez, mert anyagcsere szempontjából közelebb áll az emberhez.
Dr. Orbán Tamás szerint a gyógyszerfejlesztés nagyobb biztonsága miatt kellenek olyan sokkal megbízhatóbb modellek, amelyek ezeket az anomáliákat előre tudják jelezni. Ez a cél vezérelte a kutatócsoportjukat, amikor is olyan génmódosított patkányokat hoztak létre, amelyek gyógyszertesztelési, toxikológiai célokra használhatók. Genetikailag úgy módosították ezeket a patkányokat, hogy a sejtjeikben kifejlesszenek egy a kalciumszintre érzékeny, fluoreszkáló fehérjét. Mint a kutató elmondta: a kalcium a sejtekben másodlagos hírvivőként is működik, így a kalciumszint-változás mérése nagyon jól mutatja a különböző élettani folyamatokat.
A modell segítségével eddig szívizom- és vesesejteket vizsgáltak, nemcsak laboratóriumi körülmények között, hanem magán az élő patkányon is. A vesét tekintve ez úgy vált lehetségessé, hogy az állat veséjét a kutatócsoport nem távolította el, csak kiemelte, és az állat hátára helyezte, így téve hozzáférhetővé a mikroszkópos vizsgálatokhoz. A patkányok veséjét a vizsgálatot követően visszahelyezték, így nem pusztultak el az állatok. Ennek a kísérletnek köszönhetően arra jöttek rá a kutatók, hogy vannak olyan ismert, a piacról már visszavont gyógyszerek és vegyületek, amelyek nagyon komolyan befolyásolják a kalciumháztartást például a vesesejtekben.
Ezt a modellt nemcsak vese- vagy szívélettani vizsgálatra lehet használni, hanem sokféle egyéb gyógyszerhatástani és toxikológiai tesztelésre is. A módszer segítségével a piacról már visszavont gyógyszerek hatóanyagainak mellékhatásait előre lehetett volna jelezni, mivel ez a modell alkalmas lehet arra, hogy még egy minőségbiztosítási szintet jelentsen a gyógyszerfejlesztésben.
Jelenleg nagy az érdeklődés a modell iránt: több hazai és külföldi kutatócsoport és gyógyszercég is jelezte, hogy nagyon szívesen használnák ezt a módszert a saját rendszerükben.
A módszer kifejlesztésén a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontján kívül dolgozott még a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyász Klinikája és Biofizikai Intézete, valamint több biotechnológiai vállalkozás is.
Magyar Nemzet nyomán F. F.
