Újabb magyar szós újságírót túrtak ki Mártáék? Szabó Palócz Attila felmondott

„Nem tudom, a szerkesztőségben karlendítéssel kell már köszönni? Szörnyű!”

Szabó Palócz Attila – Nem nekik (2005)

Írásainak mellőzése és rovatának megszüntetése után minden kapcsolatot megszakított a Magyar Szó szerkesztőségével és a kiadóházzal Szabó Palócz Attila publicista, rendező.

Erről egy Facebook bejegyzésben számolt be tegnap este, amelyben leírja, hogy Varjú Márta, a lap főszerkesztője a szerkesztőbizottság mögé bújva ellehetetlenítette a munkáját. Szabó Palócz szerint a kialakult helyzethez nagyban hozzájárult Pásztor István és Lovas Ildikó is, akiket a lap szerkesztéspolitikájának valódi irányítójaként tart számon.

A lap külmunkatársa szerint az ő neve is rajta volt a főszerkesztő asszony „halállistáján”, és noha kérte, hogy húzzák ki a nevét, ez nem történt meg.

A Fidesz (és ezáltal VMSZ) közeli Magyar Hírlapnál dolgozó Szabó Palócz bejegyzésében emlékeztet, hogy a „halállistára” akkor kerülhetett fel több kollégájával együtt, amikor kiálltak Pressburger Csaba, korábbi főszerkesztő felmentése (értsd: kirúgása) ellen, akinek a helyére Varjú Mártát nevezte ki az MNT. Akkor Szabó Palócz és számos más újságíró társa tiltakozott mind a szerkesztőségben, mind pedig a közéletben a nyíltan politikai döntés ellen, amelynek a napilap pártlappá silányítása volt a célja.

Mint ismeretes, a döntéshozó MNT-ülés idején tüntetésre is sor került a szabadkai Magyar Ház előtt. A demonstrálók azonban tíz-húsz percnyi álldogálás és gyertyagyújtás után megunták a tiltakozást és a szomszédos kocsmába vonultak, hogy sörözgetve, a TV-n keresztül kövessék az MNT ülését. Ezt az impotens ellenállási formát később sem változtatták meg a Magyar Szó újságírói, Pressburger barátai, akik közül senki sem tette le a tollat, csapott rá az íróasztalra és kelt fel a szerkesztőségi székből.

Ahelyett, hogy a pártlappá válást ellenző szerkesztők és újságírók tucatjával kezdtek volna sztrájkba, inkább hallgattak és megbújtak, azt remélve, hogy lekerülnek a „halállistáról”. Most pedig sajnálkoznak, hogy ez nem történt meg, és az évek során lassan, egyenként vadássza le őket Varjú és a pártakarat? Antall Józsefet idézve: „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”.

Sőt, a békesség jegyében Varjú mellé még megszavazták Bajtai Kornélt is a lap főszerkesztő-helyettesének, annak ellenére, hogy korábban politikai szerepet vállalt a VMSZ-ben, abban a pártban, amely átvette az egyetlen napilapunk feletti uralmat.

Erről, a csupán négy évet megkésett ellenállásról Szabó Palócz is ír Facebook bejegyzésében „A közéleti napilap utolsó száma 2011. június 24-én jelent meg. Azóta pedig folyamatosan potyognak a fejek. Mondhatja persze bárki nyugodt lélekkel, hogy én sem szóltam semmit, amíg nem értem jöttek”.

Szabó Palócz Attila egyben megköszöni mindazon olvasóinak a bizalmat, akik ezidáig követték a Visszapörgetések rovatot, valamint köszönetet mond még a jó szándékú kollégáinak, akik kilenc év alatt mindenben segítették, és elnézést kér, amiért így ért véget hosszú éveken át tartó magyar szós szerkesztői pályája.

R. P.