Már a határon is lekapcsolják a kárpátaljai sorköteleseket
Állítólag már nemcsak otthonaikban és munkahelyeiken vadásznak Kárpátalján a hadkiegészítő emberei az ATO-ba küldeni kívánt férfiakra, hanem a határátkelőhelyeken is árgus szemekkel figyelnek. „Ez így igaz, és nagyon helyes!” – kommentálta a felvetést a megyei hadkiegészítő parancsnokság vezetője.
A patriotizmusáról is ismert Vinnica megyéből a békés és toleráns Kárpátaljára „exportált” Oleg Vinnickij szerint rá vannak utalva az ilyen és ehhez hasonló módszerekre, mert nálunk tömegesen bújnak ki a férfiak a katonai szolgálat alól. Az ezredes mai ungvári sajtótájékoztatóján elismerte, hogy igen, akár a határokon is háborgathatják már az embereket. Azt mondta, erre rá vannak kényszerülve, és szerinte törvényes a határon átnyújtani a behívókat. Ezzel együtt pedig értelemszerűen megtagadják az átkelést. Idézzük: „Ha a polgármesterek, a vállalatok vezetői, az érintettek nem látják el a feladatukat, akkor ilyen lépésekre vagyunk kényszerülve. Hol kapjuk el őket? Az erdőkben, az utakon?”
Nemrég az egyik ukrán–román határátkelőn szemtanúk szerint egyenesen a buszról szállították le a férfiakat és adtak át nekik a katonai behívókat. Erre Oleg Vinnickij azt válaszolta, hogy bár ő nem tud ilyen esetről, de normálisnak tartja, mivel sokan megtagadják azok átvételét, így indokolt akár az erőszakosabb fellépés is a részükről…
Olyan szituációkról is tudnak, hogy egyesek az erdőben bújtak el, amikor a sorozóbiztosok járták az egyik técsői járási falut. A parancsnok szavai szerint a legjobban a nagybereznai, perecsenyi, nagyszőlősi, munkácsi és rahói hadkiegészítők teljesítenek. Legrosszabb a helyzet a beregszászi, a huszti és az ökörmezői járásokban. Azt is megkérdezték tőle, miért nem viszik az ATO-ba a képviselőket, vagy mondjuk a járási állami közigazgatások elnökeit? Azt válaszolta, a megye mind a 13 járásának a vezetője, avagy életkorából adódón, esetleg más okból, de alkalmatlan a szolgálatra.
Megkérdezték tőle, tud-e arról, hogy elődje, Ivan Vaszilcjun ezredes ígéretet tett arra, hogy az itt élő magyarság körében nem lesz magasabb a behívási arány, mint azt a lakosság nemzetiségi összetétele indokolná. Erre azt mondta: „Ilyenről még nem tudok, alig pár napja vagyok még csak itt, de arról hallottam, hogy az ukrán–magyar kettős állampolgárok a magyar útlevelükkel tartózkodnak itthon”.
Mint az említett ungvári sajtótájékoztatóján elmondta, a legutóbbi mobilizációs hullám során a 2900 mozgósítottból csupán 650-et tudtak elküldeni a kelet-ukrajnai harci zónába. A katonai vezető beszámolója szerint eleve csupán 2500-an jelentek meg a hadkiegészítőkben, közülük mindössze ezret találtak egészségügyileg alkalmasnak.
2014-ben három mozgósítási hullám volt, akkor háromezer kárpátaljait küldtek a frontra.
A mostani, ötödik hullámban 900 kárpátaljait akarnak besorozni, de nagyon rosszul mennek a dolgok, vallotta be a parancsnok. Erős kritikával illette a polgármestereket és sok vállalat, cég vezetőjét. Szerinte a faluvezetőknek segíteni kellene a hadkiegészítő munkáját, jelenleg viszont sok polgármester kifejezetten nehezíti. Ellenük eljárás indulhat. A vállalatvezetők is ignorálják a mobilizációt, egyszerűen nem osztják szét alkalmazottaik között a megküldött behívókat. Példaként elmondta, 100 behívót küldtek a vámhivatalba, ám csak 35-en jelentek meg az orvosi bizottság előtt, s milyen érdekes, valamennyiüket további egészségügyi vizsgálatra küldték, ami bizonytalan időre elhúzza az egész folyamatot. Emiatt a hadkiegészítőknél dolgozó orvosok felelősségét is felemlegette.
A feketelistákról is beszélt, mondván, az azokra felkerülők szankciókra számíthatnak. Jelenleg ötezer olyan személyt tartanak nyilván, akik megpróbálnak kibújni a katonaság alól. Közülük csupán kilencet kerítettek kézre, százat már köröznek. Bajba kerülhetnek a cégvezetők és a polgármesterek is, mert cinkosok ebben.
Kárpáthír nyomán T. T.
