Botrányos: a szerbek ezentúl megakadályozhatják a magyar hősöknek való emlékállítást (is)

Az első világháborús magyar katonáknak sem állíthatnak majd emlékművet a Délvidéken azt követően, hogy megszületik a szoborállítást szabályozó törvény Szerbiában, az új jogszabály szerint ugyanis a jövőben nem lehet másokat sértő emlékművet állítani.

Az új jogszabállyal a szerb kormány szerint megelőzhető lesz, hogy „vallási vagy nemzeti érzelmeket, történelmi tényeket vagy a közerkölcsöt sértő, fasiszta, soviniszta vagy szeparatista eszméket hirdető” emlékműveket állíthassanak a mai Szerbiában. 

A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi magánszemélyek, egyesületek és önkormányzatok számára is, hogy bárkinek szobrot állítsanak, függetlenül attól, hogy hősről vagy gonosztevőről van-e szó – legalábbis a Večernje Novosti szerint.

Az emlékműállítást a szerbiai munkaügyi minisztérium felügyeli a jövőben. Dragan Popović, az illetékes tárca munkatársa szerint az új jogszabály lehetővé teszi, hogy elvessék például azokat a Németországból érkező kéréseket, amelyek német katonák számára létesítendő emlékművekre vonatkoznak. Popović szerint Berlin azzal indokolja a kérést, hogy csak az SS és a Gestapo követett el gaztetteket Szerbiában, a többi katona nem, miközben az archívumok tanúsága szerint a Wehrmacht katonái is követtek el ilyeneket. „Hasonló a helyzet az Osztrák-Magyar Monarchia katonáival is” – jelentette ki Popović.

Magyarán, meg akarják akadályozni a szerbek, hogy saját hőseinkre, a magyar felszabadító katonaságra emlékezzünk, akik a második világháborúban estek el, vagy olyanokra emlékezzünk, akik az első világháborúban védték az egységes Magyar Királyságot.

Szerbiában 2011-ben nagy port vert fel, hogy aAdán emlékművet állítottak  Damjanich János magyar honvédtábornoknak. A szerbek felróják neki, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején a magyarok oldalán harcolt a szerbekkel szemben. 2013-ban pedig, szintén Adán, az önkormányzat – a belügyi szervek utasítására – lerombolták és nem engedték felállítani azt az emlékművet, melyet a Magyar Remény Mozgalom állított, a trianoni diktátum emlékére.

Csúrogon ismeretlenek minden évben megrongálták a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar áldozatok emlékére állított emlékművet mindaddig, amíg 2013-ban Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb elnök közösen fejet nem hajtott az ártatlan magyar és szerb áldozatok előtt a megbékélés jegyében. Azóta „csak” elhanyagolják a magyar vonatkozású emlékhelyet.

A tervezett új jogszabály értelmében szoborállítás előtt pontosan le kell majd írni, hogy kinek állítják azt, melyik történelmi korról van szó, valamint az emlékmű pontos kinézetét és az azon szereplő feliratot is csatolni kell a minisztérium számára. Szerbiának eddig nem volt erre vonatkozó törvénye, eddig 40 évvel ezelőtti, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság idején hozott előírások szerint jártak el az illetékesek.

Aki megsérti a törvényt, az 100-150 ezer dináros bírsággal sújtható, míg ha önkormányzat vagy intézmény vét a jogszabály ellen, 1-2 millió dináros büntetést lesz kénytelen fizetni.

MTI nyomán T. T.