Magyarország volt a világ legnagyobb morfin-exportőre?
Az ötvenes évek végén állítólag Magyarország volt a világ legnagyobb morfin-exportőre. Mindez egy magyar gyógyszerésznek köszönhető, aki harminc évvel korábbi szabadalmával forradalmasította a hazai és nemzetközi morfin-gyártást.
Magyarország 1957-ben a világ morfin-exportjának 37 százalékát adta, közel kétszeres mennyiséget (évi 6 200 kilogrammot) termelve, mint a második helyen álló Hollandia. Ennek alapjait Kabay János, egy fiatal magyar gyógyszerész teremtette meg, aki szabadalmával (1931) forradalmasította a világ morfin gyártását. Sikeréhez szükség volt a világ élvonalába tartó magyar gyógyszeriparra is.
A Kabay-féle módszer lényege, hogy kikerüli az ópium-fázist, azaz nem az érett mákgubókból, hanem a nyers zöldmákból vonja ki a morfint. Az eljárás azért „robbantott nagyot”, mert egyszerre két dolgot is megoldott. Amellett, hogy egy értéktelen hulladék anyagból értékes gyógyszert állított elő, szükségtelenné tette az ópiumnak – tehát egy erős hatású kábítószernek – a használatát a morfingyártás során. Így a termelők megtarthatták és értékesíthették a mákszemeket és csak a számukra értéktelen hulladék, a szalma szolgált alapanyagul a gyárnak. Üzletileg az is óriási előny volt, hogy a szalmát egész évben folyamatosan fel lehetett dolgozni.
A magyar gyógyszergyárak dicsőséges korszakának a háború, majd a kommunista hatalomátvétel vetett véget. Éppen akkor, amikor a magyar gyógyszeripar a csúcsra ért. A Rákosi-rendszer évei alatt a hazai nagyvállalatok kiszakadtak a nemzetközi folyamatokból, és egy sajátos, kelet-európai fejlődési útra tértek. Bár a Moszkvából irányított tervgazdaság továbbra is kiemelt szerepet szánt a nagy hagyományokkal bíró magyar gyógyszeriparnak, exportlehetőségei elsődlegesen a szocialista országokba és a Távol-Keletre irányultak.
Hiába számított a hazai ágazatok közül a gyógyszeripar az egyik legnemzetközibbnek, a világpiaci folyamatokhoz képest a lemaradása egyre gyorsult.
Nem a szürkeállománnyal volt gond, hiszen Kádár alatt is remek gyógyszerészeti, vegyipari szabadalmak születtek, hanem a szovjet tervutasításos rendszerrel, amely nemzetközileg is kiiktatta a piacgazdaságot, a valódi versenyt.
Az állami Alkaloida – a többi öt nagy magyar gyógyszergyárral együtt – 1958-ban a világ morfin-exportjának 24,6 százalékát, kodeinexportjának 15,5 százalékát, etilmorfin-exportjának pedig 29 százalékát bonyolította le, köztük nyugati országokba is. Később azonban elvesztette versenyképességét, hasonlóan a többi gyógyszergyárhoz. Ez megmutatkozott a hazai gyógyszeripar egyre csökkenő jövedelmezőségében, a nemzeti jövedelem előállításában játszott részarányában is.
Kabay János mindezt már nem érhette meg, hiszen 1936-ban, alig 40 évesen, egy sérvműtét után fellépő vérmérgezésben elhunyt. Így már azt sem láthatta, hogy gyárát, az Alkaloidát a kommunisták 48-ban államosították, mint ahogy azt sem, hogy családja Ausztráliába emigrált.
A képen: Kabay János
Hír24 nyomán F. F.
