insectsEgyéb 

Durmolnak a rovarok is?

Az alvás az ember életétől elválaszthatatlan folyamat, melynek zavarai jelentősen rontják az életminőséget, negatívan befolyásolják a társas kapcsolatokat, a munkabírást.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/neurologia/1575/az-alvas-fazisai

Az alvás az ember életétől elválaszthatatlan folyamat, melynek zavarai jelentősen rontják az életminőséget, negatívan befolyásolják a társas kapcsolatokat, a munkabírást.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/neurologia/1575/az-alvas-fazisai

Az alvás az ember életétől elválaszthatatlan folyamat, melynek zavarai jelentősen rontják az életminőséget, negatívan befolyásolják a társas kapcsolatokat, a munkabírást.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/neurologia/1575/az-alvas-fazisai

insectsAz alvás az ember életétől elválaszthatatlan folyamat. Ha egy ember alszik, azt látjuk, sőt még hallhatjuk is, az állatok esetében már nehezebb eldönteni, melyikük jár az álmok földjén. Itt vannak például a rovarok: Szoktak aludni?

„Hogyne! Már amelyik, és már ahogy” – mondja Barrett Klein, a La Crosse-i Wisconsin Egyetem biológusa, aki a házi méhek alvási szokásait tanulmányozza. A papírdarazsak, a csótányok, az imádkozósáskák és az ecetmuslincák a szundikáló rovarok közé tartoznak. A muslincák alvása az emlősökéhez hasonló, és Klein szerint ugyanúgy reagálnak az altatókra vagy a koffeinre, mint az ember.

A rovarok alvását vizsgálni azonban nehéz feladat. Nem könnyű megkülönböztetni például az alvást az alvásszerű  állapotoktól.

A poloskák alvásának jele a mozdulatlanság, a végtagok petyhüdtsége és az ellazult izmok. Egy másik mutatószám a „magasabb ébredési küszöb”, vagyis hogy mennyi ideig tart noszogatni a poloskát, mire felébred.

A muslincákkal végzett kísérletek azt mutatják, hogy e rovaroknál kimutatható az alvásvisszacsapás jelensége, mondja Klein. Ez azt jelenti, hogy a muslincának alvásmegvonás után több alvásra van szüksége – ez az, amit az elfoglalt emberek jól ismernek.

Katy Prudic, a Corvallis-i Oregoni Állami Egyetem biológusa hozzáteszi, hogy a lepkék pihennek, „de nem tudjuk, hogy alszanak-e”. Noha a lepkék este valóban pihennek, „akkor sem mozognak, ha a hőmérséklet bizonyos szint alá esik”.  Ez az állapot hasonlít az alvásra, de más természetű, és kábultságnak (torpornak) nevezzük.

A nappali lepkék már késő délután „elteszik magukat holnapra”, mondja Prudic. Rejtett helyeken függeszkednek, például levelek vagy kéreg alatt, sőt akár sörösdobozokban is. Megfelelő, hogy pihenés nélkül nem keresnek táplálékot, és a nőstények olyan növényekre rakják a petéiket, amelyeket a kikelő hernyók nem fogyaszthatnak el.

Ahogy az alvásmegvonás súlyos következményekkel járhat az emberekre, úgy a rovarok is szenvednek a következményeitől. Klein egy 2010-es tanulmányában megvizsgálta az alvásmegvonást a házi méheknél, és létrehozott egy igen furcsa nevű szerkezetet, az inszominátort. Kísérletei során az inszominátorban lévő mágnesek megzavarták az acéllal megjelölt méhek alvását, míg a rézzel megjelölt társaik sokat pihenhettek. A méhek a csóvatáncnak nevezett mozgással tájékoztatják egymást a táplálékforrásokról és a lehetséges fészekhelyekről. A vizsgálat kimutatta, hogy az alvástól megvont méhek másképp táncoltak, mint azok, amelyek pontosabb iránymutatásra voltak képesek. Az álmos méhek tánca például nem volt annyira részletes – és nem is volt olyan hasznos –, mint azoké, amelyek jól kialudták amgukat. Végül is mi sem vagyunk igazán formában, ha egész éjjel a képernyőt bámuljuk – és a tévét is nevezhetjük egyfajta inszominátornak.

(ng.hu nyomán)

Hasonló bejegyzések