Kiárusítás: a kínaiaknak is a délvidéki földekre fáj a foguk (?!)
Bealkonyodott a kínai kereskedőknek Szerbiában. Két évvel ezelőtt 10 ezren voltak, mára a számuk csaknem megfeleződött. Az itteni polgárok vásárlóereje annyira csökkent, hogy már a zömében pocsék kínai áru is sokak számára úgymond luxussá vált.
A távozó kínaiakat a gyengülő forgalom mellett a számlák kiadásának kötelezettsége, valamint a felügyelők gyakori látogatásai és az időnkénti pénzbírságok is „lehangolták”.
Azok, akik maradtak, szintén fontolgatják üzletük bezárását, de egy részük továbbra sem mozdulna Szerbiából, csupán profilt váltana: ezentúl mezőgazdasággal foglalkozna. Mi több, újabb kínaiak érkeznének, akik szintén a szerbiai (de nyilván főleg délvidéki) termőföldeken szeretnének boldogulni.
Ez nem holmi mendemonda, találgatás vagy rémhírkeltés, hanem biztos információ, amely kétségkívül meglehetősen aggasztó.
A Kínai Fejlesztési Bank illetékesei máris kapcsolatba léptek a szerb kormánnyal, azt követelve, hogy fogadja az agráriumban dolgozó szakembereiket.
A kormány „természetesen” eleget tett a követelésnek. A kínai küldöttség bejelentette: kutatásokat óhajt végezni Szerbia (de gondolom, főleg Délvidék) területén, azzal a céllal, hogy felmérje, mely földterületeket lenne érdemes felvásárolni és milyen növényeket termeszteni.
Guo Xiao, a Kínai Gazdasági Szövetség elnöke már korábban közölte: komoly terveik vannak Szerbiával, ahol legjobb tudásuk szerint óhajtanak érvényesülni. A szerb-kínai szövetség (mert ilyen is létezik) tanácsadói is tárgyaltak a Szerbiai Privatizációs Ügynökséggel.
A kínaiak szándékáról árulkodik az a tény is, miszerint jövőre az újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron valószínűleg egy egész kiállító csarnokot bérelnek majd.
24 sata nyomán K. P.
