Már a gyermekek is dolgozni kényszerülnek
Szörnyen nehéz időket élünk. A munkanélküliség soha nem tapasztalt méreteket ölt, az elszegényedés talán csak a II. világháború idején volt ekkora mértékű…
Egy tizenöt éves fiú fatörzsekre, hirdetőtáblákra ragasztotta ki a felhívását, mely szerint bármilyen fizikai munkát elvállal, legyen az favágás, kertrendezés vagy felszolgálás. Mivel az ajánlatokat a délutáni órákban várja, valószínű, hogy az iskola mellett kénytelen ezen munkák közül valamelyiket elvállalni.
Borzalom, hogy idáig süllyedtünk: már a kiskorú gyermekeink is kénytelenek munkát vállalni, mert szüleik nem tudják eltartani őket. Pedig egy tizenöt éves gyermeknek még csak a tanulás kellene, hogy a feladata legyen, nem a szükséges anyagiak megteremtése.
Sajnos egyre több család él így. Sok kiskorúról tudom, hogy az iskola mellett dolgozik, és nem saját magára, hanem a család megélhetésére költi a keresetét. Mert ha nem teszi, vagy éhen halnak, vagy megfagynak. Nagyon mély tiszteletet érzek ezek iránt a gyermekek iránt, hiszen ebben az elvadult világban nem fordítanak hátat a családnak, nem kéregetnek vagy lopnak, hanem verejtékkel, szabadidejük feláldozásával keményen dolgoznak. És sajnálom azt a szülőt, aki kénytelen mindezt végignézni, mert biztos vagyok benne, hogy a szíve szakad meg gyermekéért. De a szükség nagy úr, sajnos egyre nagyobb nem csak itt, a Délvidéken, hanem az egész országban.
Kalapot emelek a dolgozó gyermekek és szüleik előtt és őszintén remélem, hogy hamarosan jobbra fordul majd mindannyiunk sorsa…
Smedia.rs nyomán M.Z.
