A NATO-bombázás végzetes következményei Pancsovát és Újvidéket is sújtják
Újabb információk láttak napvilágot Szerbia 1999-ben történt NATO-bombázásának következményeiről.
A bombázáskor több tonna különböző eredetű hadianyag, gyutacs lőszerek és más veszélyes hulladék került a romok alá. És ez nem minden.
Mirjana Anđelković, a robbanóanyagok ismert szerbiai szakértője azt állítja, hogy a NATO tudatosan kijelölt célpontjai között szerepeltek a bezinkutak és a vegyipari gyárak tartályai. Ökológiai katasztrófát akartak előidézni, ami végülis sikerült nekik.
Az említett objektumok bombázásának következtében sokszor égett a kifejezetten rákkeltő piralén. Mi több, ez a romboló hatású anyag egyes folyókat is megmérgezte. A piralén nehezen oldódik, a folyók fenekén marad és fokozatosan szivárogtatja a mérget, amelyet nem lehet semlegesíteni.
A pancsovai vegyipari létesítmények bombázása rendkívül nagy szennyezéshez vezetett. Újvidék, mint a legnagyobb délvidéki város, a mérgező gázok áldozatává vált. Emellett benzin került a vízvezeték-hálózatba.
Egyébként a NATO 15 tonna szegényített uránt alkalmazott, amelynek bomlása 4,5 milliárd évig tart.
Azoknál az embereknél, akik közvetlenül ki voltak téve a szegényített urán hatásának, kromoszóma-rendellenességek figyelhetők meg.
A szegényített urán és a bombázás során felszabadult más mérgező anyagok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy ma Szerbiában 35 ezer daganatos beteget tartsanak nyilván. Becslések szerint pár év múlva a rákos páciensek száma 70 ezerre duzzadhat.
Szerbia már most az első helyet foglalja el Európában a daganatos betegségek számát illetően.
Srbin.info nyomán K. P.