„Magyarország és Szerbia között, soha nem voltak olyan jók a kétoldalú kapcsolatok, mint most” – mondta el már többször Szijjártó Péter, magyarországi külgazdasági és külügyminiszter, aki a tavalyi szerbiai választás kampányában a Szerb Haladó Párt politikai nagygyűlésén arról beszélt, ha szerbiai szerb lenne, akkor maga is az egykori szerb radikálisok által alapított pártra szavazna.
A magyar kormánytagok által mantrázott örök barátsági viszony a jelek szerint a honi közvéleményre is kihatással volt, hiszen egy friss kutatás szerint az anyaországi magyarság jóval nagyobb hányada szimpatizál Szerbiával, mint a tavalyi évben. Ez pedig alapvetően egy igen jó hír, kérdés viszont, hogy Szerbia megszolgálta-e a bizalmat, ennek vizsgálatának pedig legjobb fokmérője a délvidéki magyarság helyzete.
Óriási szimpátianövekedés
A Nézőpont Intézet január elején egy ezer ember telefonos megkérdezésén alapulóreprezentatív közvélemény-kutatást készített a Charta XXI Megbékélési Mozgalom megbízásából.
A megkérdezettek szerint érdemben javultak Magyarország kapcsolatai a környező országokkal. A megkérdezettek szerint Ausztriával és Horvátországgal a legjobb a viszony, míg a legrosszabb a magyar-román államközi kapcsolat a válaszadók szerint.
Szerbia megítélése viszont szemlátomást sokat javult 2016-hoz képest. A felmérés szerint az anyaországi magyarok nagyjából fele, 46 százaléka látja jónak azt, miközben ez a szám még tavaly csupán 36 százalékon állt. Ám a megkérdezettek 22 százaléka továbbra is inkább rossznak ítéli meg a kapcsolatot, míg 32 százalék nem tudott/nem akart állást foglalni.
Kép: Nézőpont Intézet
A délvidéki magyarság elfogy, de legalább jók a kapcsolatok
A kutatás eredményeit annak fényében is értékelni lehet, hogy a Szerbiában legnagyobb számban élő nemzeti kisebbség, a magyar közösség milyen helyzetben van. Hiszen Szerbiában részben a politikai helyzetnek „hála” a magyarság lélekszáma arányaiban évente fogy annyit (3-3,5 százalékot), mint az államalkotó szerbeké tíz évente. Ami azt jelenti, hogy évente mintegy 5-6 ezerrel vagyunk kevesebben. Az országban máig nem tártak fel egyetlen egy 1944-45-ös magyar tömegsírt sem, a gyilkosokat meg sem nevezték, nem hogy eljárás indult volna ellenük. Míg a nyelvhasználati jogok tekintetében jól példázza az állapotokat, hogy a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDisz) kénytelen volt pert indítani az újvidéki Jogi Kar ellen a magyar felvételizés lehetőségének szavatolása érdekében. A Kar ugyan a kötelező anyanyelvi jogokat nem hajlandó teljesíteni, azonban időközben „egy formai hibára hivatkozva” megsemmisítettea VaMaDisz jogi képviselőjének, Slobodan Beljanski ismert újvidéki ügyvédnek a doktori címét, amelyet az intézményben szerzett. Eközben pedig Milenko Jovanov a kormányzó haladó párt alelnöke (akikre Szijjártó is szavazna) korábban kezdeményezte egy „szerb nyelvőrség” indítását, hogy felmérjék, mennyire beszélik Délvidéken a szerb nyelvet, elsősorban a magyarok lakta Észak-Bácskában.
Tisztelt olvasóink, adója 1+1 százalékának felajánlásával most Ön is segíthet! Ha Ön úgy érzi, szükség van...
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomAdatvédelmi szabályzat
„Magyarország és Szerbia között, soha nem voltak olyan jók a kétoldalú kapcsolatok, mint most” – mondta el már többször Szijjártó Péter, magyarországi külgazdasági és külügyminiszter, aki a tavalyi szerbiai választás kampányában a Szerb Haladó Párt politikai nagygyűlésén arról beszélt, ha szerbiai szerb lenne, akkor maga is az egykori szerb radikálisok által alapított pártra szavazna. 
