A magyar olimpia és a délvidéki magyarok II.

Ha szóba kerül az olimpiák története, szinte kivétel nélkül mindenkinek De Coubertin báró neve jut eszébe, aki a régi athéni viadalokat újította fel 1896–ban.

 

Kevesen tudják, hogy  Észak-Bácska üdülőhelyén, Palicson ettől a  dátumtól korábban is szerveztek sportversenyeket, melyeket olimpiának neveztek. A palicsi versenyek elindítása a tehetős Vermes család, elsősorban  Lajos és  Nándor  nevéhez fűződik. Édesapjuk vidéki sportegyesületeket vezetett, így a két fiú is már gyermekkorában elsajátította a torna és testedzés alapjait. Az ilyen szellemiségű neveltetésnek köszönhetően a két fívér egész életét, és vagyona nagy részét is a sportra áldozta, de emellett kiemelkedő versenyzők is voltak.  

Az olimpiai játékok felújítása előtt 16 évvel szervezte meg a sportversenyeket Palicson!

 

A palicsi versenyek elindítása a tehetős Vermes család, elsősorban Lajos  és Nándor  nevéhez fűződik. Édesapjuk vidéki sportegyesületeket vezetett, így a két fiú is már gyermekkorában elsajátította a torna és testedzés alapjait. Az ilyen szellemiségű neveltetésnek köszönhetően a két fívér egész életét, és vagyona nagy részét is a sportra áldozta, de emellett kiemelkedő versenyzők is voltak.

Nagybudafalvi Vermes Lajos 1860-ban született Szabadkán.

Nagy lendületet kaptak ugyanis a lelkes és tehetős fiatalember által szervezett versenyek,amelyek 1877-ben kezdődtek a városban.

Majd Vermes 1880-ban meghirdeti és megszervezi az első palicsi tornaversenyt.
A korabeli fővárosi – budapesti – versenyzők nagyon szívesen jártak a palicsi versenyekre, hiszen vonzotta őket a sok eredeti ötlet, a szép környezet, a kitűnő feltételek, a gazdag jutalmak, a szívélyes vendéglátás. Ezzel növekedett a versenyek jelentősége, és hamarosan a legjelentősebbek közé tornázták fel magukat Közép- Európában.

Az 1896. évi  I. Nyári Olimpiai Játékok,  9 sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1896. április 6.  és
15. között rendeztek meg a görögországi Athénban. Ez volt az első a modern nyári olimpiák sorában.

Szabadka 1779. január 22-én kapta meg Mária Teréziától a szabad királyi városi rangot, amely előfeltétele volt e vidék rohamos gazdasági és kultúrális fejlődésének. A Palicsi-tó gyógyvizének köszönhetően itt is erdősítettek, vasút- és villamosvonal épült, családi házak és villák emelkedtek, szálloda épült, így a 19. század végére Palics turisztikai vonzereje mellett, kultúrális és művelődési központtá is vált. Ezen körülmények kedveztek a sport kialakulásának is.

Vermes Lajos hatalmas, egymillió forintos beruházásba vágott bele, ami még anyagi helyzetét is komolyan megingatta. A sport elkötelezettje új kerékpárpályát és sportszállót épített, amely 60 versenyzőnek biztosított díjtalan elszállásolást.

Vermes, az ókori olimpiák szerelmese megálmodta a palicsi sportjátékokat, amelyeket ma Palicsi Olimpia elnevezéssel tartanak számon. Az olimpiai játékok felújítása előtt 16 évvel szervezte meg a sportversenyeket Palicson! Nagybudafai Vermes Lajos  gyermekkora óta óta nagy érdeklődéssel és tisztelettel tanulmányozta az antik sportjátékokat. A testkultúrától megihletve, áhítattal csodálta a szinte határtalan emberi teljesítőképességet és az egészséges, fejlett emberi test szépségét. Tizenhat éves korában útra kelt, hogy megtekintse az ókori olimpiák tárgyi emlékeit. Miron diszkoszvetőjének szobráról „lelopta” a bűvös korong méreteit és a szabadkai vasgyárban elkészíttette annak mását, majd beiktatta a diszkoszvetést, ezt az ősi sportágat az általa szervezett versenyek programjába. Ez a korong nagyon messzire repült – szögezi le kiadványában Valihora. Nagy lendületet kaptak ugyanis a lelkes és tehetős fiatalember által szervezett versenyeken, amelyek 1877-ben kezdődtek a városban. Majd Vermes 1880-ban meghirdeti és megszervezi az első palicsi tornaversenyt. Telitalálat volt a sportolók első erőpróbája a kies nyaralóhelyen, a versenyen három sportágban küzdöttek a részvevők – birkózás, távolugrás, súlylökés – majd a következő években mind több versenyszámmal bővült a program.

Rohamosan növekedett a versenyzők száma is. A korabeli fővárosi – budapesti – versenyzők nagyon szívesen jártak a palicsi versenyekre, hiszen vonzotta őket a sok eredeti ötlet, a szép környezet, a kitűnő feltételek, a gazdag jutalmak, a szívélyes vendéglátás. Ezzel növekedett a versenyek jelentősége, és hamarosan a legjelentősebbek közé tornázták fel magukat Közép- Európában. Hozzájuk igazították a bécsi és budapesti versenyek időpontját, figyelembe véve, hogy a legjobb versenyzők mikor tartózkodnak Palicson. Vermes a sportversenyek céljaira épített villában, a mesébe illő bagolyvárban adott szállást a versenyzőknek, ahol azok a felkészülés és a verseny idején vendégeskedhettek. Manapság tekintélyes tudósok állítják, hogy Palicson szervezték meg az első olimpiai falut. Vagyona nagy részét befektette a Szabadka és Palics közötti villamosvasút-járat kiépítésébe, hogy a sportolók és a nézők könnyebben kijussanak a fürdőhelyre. Az idő múlása és a történelmi körülmények megváltozása nem válik Vermes javára. Az I. világháború után visszatér Kolozsvárról. Vagyona elfogyott, ketyeg a biológiai órája, nevét szlávosítják, Ljudevit Vermeš a kiöregedett sportolók életét éli. Utolsó nagy felvillanására a Napló 1935. évi karácsonyi számában kerül sor. Két újságoldalt szentelnek neki az ünnepi kiadásban. Ekkor már 76 éves és a helybeli sportegylet tiszteltbeli tagja, olvashatjuk Valihora könyvében. 

Vermes Lajos 1945-ben, 85 éves korában hunyt el.

1982-ben újították fel az általa megálmodott palicsi sportjátékokat, 2000-ben megalakult a palicsi Olimpia Sportegyesület, amely többsíkú tevékenységet folytat a palicsi olimpia hagyományainak ápolása terén.