Bomlik az unió, a gazdag országok szabadulnának a „csóróktól”?

Az úgynevezett többsebességes Európa beindítását szorgalmazzák az EU vezetői.  

Francois Hollande francia államfő kijelentette: „Az egység nem jelent egyformaságot. Ezért szorgalmazom, hogy az együttműködésnek legyenek új formái, új programokkal, amelyeket differenciált együttműködésnek nevezünk”.

Szavai szerint „néhány ország gyorsabban és messzebb haladhatna előre” olyan területeken, mint a védelmi politika, a gazdasági és a monetáris unió elmélyítése az eurózónában, az adóügyi és szociális harmonizáció, illetve a kultúra és az ifjúsági politika.

Angela Merkel német kancellár úgy véli, az európaiaknak „venniük kell a bátorságot elfogadni, hogy egyes országok gyorsabban haladnak, mint mások”.

Egyértelmű tehát, hogy az unió a mai formájában nem maradhat meg.

Miközben Merkel katasztrofális migrációs politikája ellenére a németek 60 százalékának a bizalmát élvezi, Hollande mintegy öt százalékon áll Franciaországban. Aki utána jön, még kevésbé akarja majd fenntartani a minden tekintetben eldeformálódott uniót.       

Kiszivárgott információk szerint a többsebességes unióban is megmaradhatna valamilyen lazább együttműködés, de a mostani EU-s államok két csoportban kapnának helyet.

Az „első ligát” Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Dánia, Hollandia, Belgium, Ausztria, Írország, Luxemburg, Finnország és Svédország alkotná, a „második ligát” pedig Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Csehország, Románia, Bulgária, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Görögország, Ciprus és Málta.

Szlovénia állítólag máris tiltakozott az ilyen felosztás miatt. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság krónikus alkoholista elnöke közölte Miro Cerar szlovén kormányfővel, hogy országa nem viselkedhet úgy, mintha az unió alapító tagja lenne.

Vajon mit várhat a fentiek tükrében Szerbia az EU-tól? Hogy a tagjává válik? Ha igen, mikor? És milyen körülmények között, milyen státusban?

Összeállította K. P.