Aleksandar Vučić: „Jobb akasztottnak lenni, mint akasztani valakit, csak azért, mert sikeresebb, mint te!”
– Tudom, hogy nehéz az élet, de Szerbiára az aranykor vár – jelentette ki a szerb haladók elnökjelöltje. És most sem szakadt rá az ég.
Az Alo portálnak adott interjújában kihangsúlyozta, hogy biztos a győzelmében, de kész elismerni a veszteséget is. Ellenfeleiről eltérő véleménye van. Vojislav Šešeljben komoly ellenfelet lát, akinek esetlegese győzelme szerinte semmi jót sem hozhat az országnak. Saša Jankovićot vizió nélküli politikusnak tartja, míg Vuk Jeremić csak „fotelbe szeretne kerülni”. Boško Obradovićhoz, az Oltárajtó (Dveri) mozgalom elnökének jelöltetéséhez érdekesen módon nem fűzött kommentárt, végül pedig „Beli Preletačevićtyel” kapcsolatban annyit mondott, hogy „a választások túl komoly dolog ahhoz, hogy játszunk”, de sok sikert kíván neki.
Ismételten a gazdaság fellendítésében elért (hamis) eredményekkel dicsekedett. Arra a kérdésre, hogy mit szól azokhoz a vádakhoz, melyek szerint háttérbe szorítja a hazai vállalatokat, egyszerű választ adott: „Nem igaz”. Ezt azzal magyarázta, hogy (természetesen kampányútja során) állítólag támogatást ígért egy-két szerbiai vállalkozónak is.
Aggasztónak találja a koszovói hadsereg létrehozásának gondolatát; mint mondta, amennyiben erre sor kerül, Szerbia „konkrét és komoly választ fog adni”. Hozzátette, „az ország senkit sem fog megtámadni, de egy esetleges lépésre felkészültebben tud majd reagálni, mint a korábbi időszakban”. (Lásd: régi-új MiG-29-esek, rakéták, egyéb hadieszközök vásárlása. Talán mindez véletlen? – a szerk. megjegyzése)
Vučić reményét fejezte ki, hogy az elnökválasztások békésen fognak lezajlani, de, mint mondta, tart tőle, hogy
„egyesek nem lesznek eléggé felelősségteljesek országuk irányában”
Részletekre azonban ezúttal sem tért ki.
Újságírói megjegyzésre, miszerint egyesek a hatalom utcai megdöntésével, illetve azzal fenyegőznek, hogy a miniszterelnök „maga választhat karót”, a szerb rezsim feje a következőket válaszolta: „Köszönet nekik! Jobb akasztott lenni, mint akasztani valakit, csak azért mert jobb, mint te. Én azonban elsüllyednék szégyenemben, ha valaha is ilyet mondanék. Vagy bárki a környezetemben.”
Aleksandar Vučić elfelejti, hogy ennél sokkal súlyosabb dolgokat is kijelentett már: ő maga, és a „környezete” is. De valahogy nem süllyedt el szégyenében, sem akkor, sem most, amikor egyértelmű hazugságokkal, manipulációkkal igyekszik megtartani hatalmát. És ahogy a bevezetőben is írtuk, az ég sem szakadt még rá.
