Visszatérhet-e Szerbiába a fekete himlő, amely negyvenöt évvel ezelőtt Irakból „szivárgott be”?

Az egyik legszörnyűbb fertőző betegséggel kellett szembesülnie Szerbiának (és sajnos Délvidéknek) 1972 márciusában és az azt követő hónapokban.

Latif Musa Novi Pazar-i tanító a mekkai zarándoklat után Irakba látogatott, ahol éppen felütötte fejét az „elfeledett” fekete himlő járványa.

Miután Latif belázasodott, az antibiotikumok pedig nem segítettek (ami nem csóda, hiszen a fekete himlő vírusos betegség), a családja Belgrádba szállította.

A fővárosi orvosok elszúrták a diagnózist. Azt hitték, a penicillin kiváltotta atipikus reakció, azaz túlérzékenység okozta a tüneteket. A páciens állapota tovább rosszabbodott. Március 10-én meghalt.

Közben Dél-Szerbiában folytatódott a járvány terjedése. Rövid időn belül mintegy százötvenen fertőződtek meg. Ekkor még mindig nem lehetett tudni, hogy pontosan milyen betegségről van szó. A tünetek a kezdetben a láz és a bőrpanaszok kombinációjából álltak. Később borzasztó bőrkiütések, majd belső vérzés következett. Az első, kétséget kizáró diagnózisra, amely a kiütésekből vett kenet alapján egyértelműen a fekete himlőt azonosította, egészen március 22-ig kellett várni.

A Latif Musát kezelő orvosok és nővérek Belgrádban is terjesztették a kórt. Itt 38 ember fertőződött meg, akik közül később nyolcan hunytak el, míg Dél-Szerbiában 25-en vesztették életüket – legalábbis hivatalosan (a betegek és a halottak száma feltételezhetően jóval nagyobb volt).

Az egyik ápolónő, Dušica Spasić éppen szabadságon volt, amikor március 23-án járványvédelmi ruhába öltözött hatósági személyek kopogtattak az ajtaján. Aznap vette kezedetét a karantén. Az ott zajló drámai eseményekről játékfilm is készült. A Variola vera c. alkotást a kritikusok a minden idők egyik legjobb szerb fimjének tartják. (Variola vera a fekete himlő latin elnevezése.).

Sajnos a védőoltás, amelyet (Délvidéken is) mindenkinek fel kellett vennie, nem bizonyult veszélytelennek. Akkori nem hivatalos információk szerint többen belehaltak a vakcinába.

Milan Šašić (75), aki akkoriban 30 éves orvosként kezelte a variolában szenvedő betegeket, elmondta, hogy az emberek rettegésben, pánikban éltek. Szavai szerint nem lehet teljesen kizárni annak a lehetőségét, hogy ez a borzasztó betegség ismét jelentkezik Szerbiában.

És mennyire igaza van: a migránsok várhatóan növekvő száma nagy egészségügyi kockázattal jár. Cseppet sem lenne meglepő, ha a migraciós hullám következtében a fekete himlőhöz hasonló egzotikus betegségek „köszöntenének be”.

Blic és számos egyéb régebbi médium nyomán K. P.