Bozóki Antal: Visszatérő kilencvenes évek?

Kisebbségjogi témák

Május 13. „Torontótól Újvidékig”

A határon túli magyar kisebbségi média helyzetéről szervezett kerekasztal beszélgetést az Ötágú Síp Kulturális Egyesület Szegeden.

A délvidéki sajtóról Nagy Magdolna, a Magyar Szó újságírója, szerkesztője beszélt. – Bemutatta milyen sajtótermékeket produkál jelenleg a magyar nyelvű média a Délvidéken. Szólt az utánpótlás-nevelésről, a tervekről, az olvasók fogyatkozásáról, az írott sajtó lehetséges jövőképéről, amit óhatatlanul befolyásol a digitális médiatér – írja N. a Magyar Szóban.

A  írás viszont arról nem számol be, hogy a délvidéki részvevő (feltehetően az írás szerzője) mondott-e valamit is a sajtószabadság korlátozásáról, az öncenzúráról, a megszüntetett médiákról a Délvidéken.

Az Európai Bizottság Szerbiáról szóló (megvitatásra váró) jelentésének az igazságszolgáltatásról és alapjogokról szóló (5.23.) fejezete – egyebek között – rámutat: Szerbiában „továbbra sincsenek meg a feltételek a szólásszabadság teljes körű megvalósítására, állandó erőfeszítésekre van szükség a médiatörvények teljes körű alkalmazásának a szavatolásához”; „továbbra is aggodalomra ad okot az újságírók fenyegetése, az irántuk való erőszak és a félelemkeltés eseteinek a száma”; „a nemzeti kisebbségi nyelvű médiaszolgáltatást erősíteni kell, különösen a Szerbiai RTV-ben (RTS)”; „a Vajdasági Rádió és Televízióban (VRTV) a foglalkoztatottak között 2016 májusában történt nagyszámú személyi változás aggodalmat váltott ki a független szerkesztés iránti elkötelezettség szavatolásának ügyében”.[2]

Az írásból az sem tűnik ki, szólt-e arról, hogy a Magyar Szó napilap, amelyiket képviselt, 14 dolgozója szerint „politikai retorzió okán a közszolgálati napilap vezetősége sárba tiporja mind a sajtószabadságot, mind az újságírók önbecsülését, jogait és egzisztenciáját”.

Május 15. – Elhalasztott határozat

Az Európai Parlament (EP), a koszovói rendkívüli parlamenti választások miatt, másodszor is elhalasztotta a David McAllister német EP-képviselő/jelentéstevő nevéhez fűződő 2016-os szerbiai ország-jelentéssel kapcsolatos határozati javaslatáról szóló vitát. Ezt megelőzően az szerbiai elnökválasztások miatt halasztották el a jelentés napirendre tűzését.

Az elvárások szerint, a határozati javaslatról szóló vitára június 12. és 15. között, de legkésőbb július 3. és 6. között kerülhet sor – közli az European Western Balkans portál.

– Az utóbbi időben hallani lehet, hogy Horvátország és Bulgária elégedetlenek a cselekvési terv egyes részeivel, amit Belgrád Brüsszelbe küldött, ami azt jelenti, hogy – Belgrád reményeivel ellentétben –, még nem biztos, hogy új tárgyalási fejezeteket nyitnak meg júniusban – írja a Danas c. belgrádi napilap.

Az EP ülése érdeklődésre tart számot Vajdaságban is, mivel a McAllister határozati javaslata az itteni emberi- és nemzeti kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos fontos álláspontokat is tartalmaz.

Május 16. – Visszatérő kilencvenes évek?

A szerb hatalomnak el kellene ismernie a Srebrenicában történt népirtást, és fel kellene számolnia a rasszizmust a szurkolói csoportokban, áll a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) jelentésében.

A jelentés szerint Szerbiának figyelmet kellene fordítania a roma és az LGBT közösség elleni erőszakra is, de arra is, hogy az országban olyan gyűlöletbeszéd van jelen, mint amilyen a 90-es években volt.

Az Európai Tanács által alapított bizottság szerint a Szerbiáról szóló legutóbbi, 2010-es jelentés óta az ország jelentős előrelépést tett több területen is, de továbbra is nagyon sok feladat vár még rá a gyűlöletbeszéd megszüntetése és a kisebbségek jogainak védelme terén.

Május 17. – „Vajdaság jó példa”?

– Vajdaság jó példaként szolgál a társadalmi politikai élet számos területén, különösen a kisebbségi jogok védelme területén. Azt képviseli, amit maga Európa – hangzott el Igor Mirović tartományi kormányfő és Andrea Orizio, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai küldöttségvezetője találkozóján.

A mondás, miszerint „a messziről jött ember azt mond, amit akar” fordítva is érvényes: A messziről jött embernek mindent lehet mondani. Talán el is hiszi. A külföld mindet bevesz.

A 2016. június 20-án megalakult, a Szerb Haladó Párt (SNS) vezette tartományi kormány ideje alatt:

– „Drasztikusan lecsökkent a művelődési rendezvények részfinanszírozására előirányzott pénzösszeg. Színházi, zenei és filmfesztiválok, könyvtárak és könyvkiadók is megsínylették a tartományi támogatás csökkenését vagy adott esetben teljes elmaradását.”

– A tartományi kasszából többé nem támogatják az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszékének Kontextus-műhelyét, a tartomány egyetlen magyar nyelvű és vonatkozású projektumát.

– 2016. szeptember 1-jén a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtárban végrehajtott „ésszerűsítés” során a 41 alkalmazott közül tízen felmondólevelet kaptak. A menesztettek fele magyar nemzetiségű.

– A vajdasági kormány 2016. december 14-i ülésén leváltották a Vajdasági Múzeum igazgatói tisztségéről dr. Ózer Ágnest. Leváltását meg se indokolták.

– „A tartományi adminisztráció tavaly tíz százalékkal csökkentette a kisebbségi médiumok támogatási összegét”, és „nincs hajlandóság a korábbi támogatáscsökkentés feloldására”.

– „Április 13-án az Újvidéki Felsőbíróság elutasította a felperes Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) kérelmét arra vonatkozóan, hogy az Újvidéki Egyetem a hatályos jogszabályoknak megfelelően tegye lehetővé a magyar nyelvű felvételizést a magyar diákoknak”.

… „nem lett jóváhagyva.”

– A Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság 2017. május 24-én értesítette a Tanyaszínházat, amely idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját, hogy nem támogatja a Moliére által írt Képzelt beteg című előadást, amellyel körbe járja majd Vajdaságot.

– Az Oktatási Minisztérium a hét elején tette nyilvánossá a döntését, miszerint a 2017/18-as tanévben „13 magyar nyelven oktató középiskolai szakot szüntet meg”, mivel szerinte „nem ésszerű működtetni és fenntartani azokat”.

– A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 2016-ban a tartományi kormánytól összesen 23,5 millió dinár támogatást kapott, ami kétmillióval kevesebb, mint 2015-ben.

– A nemzetközi és a szerbiai jogszabályok ellenére tovább folytatódik – külföldi és szerbiai támogatással ingatlanvásárlásra, épületanyag és háztartási gépek stb. beszerzésére –Délvidék/Vajdaság lakossága etnikai összetételének a megváltoztatása, elsősorban roma nemzetiségűeknek a többségében még magyarlakta helységekbe való településével/telepítésével.

Még mondja valaki, hogy Vajdaság nem szolgál „jó példaként” – „különösen a kisebbségi jogok védelme területén”! Egy a szóban, más a gyakorlatban!

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2017. május 25.