Mihez van joga a szerbiai munkavállalóknak? – Interjú dr. Varga Lászlóval

Mit tartalmaz a szerbiai munkatörvény, kihez fordulhat a dolgozó ha szabálysértés éri, egyáltalán milyen jogai vannak a munkából élőknek Szerbiában? Egyebek között erről is beszélgettünk dr. Varga László jogásszal.

Varga Lászlót legtöbben politikusként és közszereplőként ismerik a Délvidéken, aki hosszú éveken keresztül a Vajdasági Magyar Szövetségben tevékenyedett, majd pedig alapító tagja lett a Magyar Mozgalomnak. Vargáról azonban tavaly óta egyre kevesebbet lehet hallani. Ennek egyik oka, hogy visszatért szakmájához, és egy délvidéki üzem jogászaként dolgozik. Így aztán napi szinten kerül kapcsolatba azokkal a munkajogi és egyéb törvényekkel, amelyek előkészítésében és megszavazásában sok esetben maga is részt vett jogalkotóként. 

– Ön a köztársasági parlament tagja volt még az új, 2014-es munkatörvény elfogadásakor, így közvetlen rálátása volt a folyamatokra. Mennyire tartja megfelelőnek a jelenlegi törvényeket?

– A mindenkori munkaügyi törvény egy olyan jogszabály, amelynek az a célja, hogy minél inkább összebékítse a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit. Ebből következik, hogy a törvény értékelése elsősorban attól függ, az ember a munkavállalók szemszögéből vagy munkáltatói perspektívából értékeli. Munkáltatói szempontból a szerbiai munkaügyi törvényben még mindig túl sok olyan megoldás maradt, ami a szocializmus örökségének tekinthető. Munkavállalói perspektívából viszont a törvény drasztikusan megnyirbálta azokat a kedvezményeket, amelyek a szerbiai munkavállalókat évtizedeken keresztül megillették. Mindenesetre, amikor 2014-ben megszületett a törvény ma is hatályban lévő szövege, az állam a foglalkoztatottság növeléséhez szükéges jogi keret megteremtését tartotta szem előtt. A foglalkoztatási adatok változását elemezve az állapítható meg, hogy eredményes jogszabály született. A 2014. év óta bekövetkezett bérszínvonal emelkedésére vonatkozó adatok viszont kiábrándítóak. Ezzel együtt az is igaz, hogy a bérek jelentősebb növekedésére mindaddig nem lesz remény, ameddig nem emelkedik számottevően a szerbiai munkavállalók tömegeinek képzettségi szintje. Ezen a téren viszont a legkisebb erőfeszítés sem tapasztalható a kormányzat részéről.

– Milyen jogai vannak ma a szerbiai dolgozóknak, mi az, amit mindenképp érdemes tudniuk a munkavállalóknak?

– Egy olyan törvény tartalmát, amely közel 300 szakaszból áll, nehéz lenne néhány mondatban összefoglalni. Ez a megállapítás a munkavállalók jogaira és kötelezettségeire is vonatkozik. Ezért csak néhány olyan elemet emelnék ki, amelyekkel kapcsolatban joggal feltételezhető, hogy a közvélemény számára kevésbé ismertek.

Az egyik ilyen rendelkezése a törvénynek, hogy – amennyiben valaki elkezd dolgozni egy munkáltatónál úgy, hogy a munkavégzés megkezdése előtt nem került sor írásbeli munkaszerződés aláírására – a munkábaállás tényével létrejön a határozatlan idejű munkaszerződése. Ez azt jelenti, hogy ha valaki munkaszerződés nélkül, azaz feketén kezd el dolgozni, azzal jogi értelemben létrejön a munkaviszonya. Feljelentés esetén a Munkaügyi Felügyelet minden esetben arra kötelezi a munkáltatót, hogy kösse meg az írásbeli munkaszerződést a munkavállalóval és jelentse be a nyugdíj- és egészségbiztosítási nyilvántartásba.

A másik fontos munkáltatói kötelezettség a fizetéselszámolás elkészítésének és átadásának a kötelezettsége. A munkáltató az előző havi fizetés elszámolását a következő hónap végéig át kell, hogy adja a munkavállalónak. A dolgozónak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy megkapja a fizetés elszámolását, mivel az alapján tudja megállapítani, hogy az elszámolt és kifizetett bére összhangban van-e a ledolgozott munkaidővel.

Nem kevésbé fontos az évi szabadsághoz való jog, amely – ha a munkaviszony egész évben tart – nem lehet kevesebb 20 munkanapnál. Már egy hónap folyamatos munkaviszony után megilleti a munkavállalót az évi szabadság egy tizenkettednyi része. Az évi szabadságot nem lehet a munkavállalótól megvonni és nem lehet pénzben kifizetni.

– A jogok mellett a kötelezettségeket sem árt ismerni. Hogyan rendelkezik ezekről a törvény?

– Van jó néhány olyan rendelkezése a törvénynek, amelyet ismernie kell a munkavállalóknak. Például azt a rendelkezését, hogy túlórázást bármikor elrendelhet a munkáltató, akár a korábban kihirdetett munkaidő utolsó 5 percében is. Vagy azt a szabályt, hogy – amennyiben a munkáltató szombati vagy vasárnapi munkavégzést rendel el – a munkavállalónak ugyanúgy dolgoznia kell, mintha keddi vagy csütörtöki napról lenne szó. Nem kevésbé fontos a törvény azon rendelkezése sem, hogy betegség esetén csak azt az orvosi igazolást tekinti a törvény érvényesnek, amelyen dátumszerűen feltünteti az orvos a munkavégzési akadályoztatás várható idejét.

– Mit tehet a dolgozó, ha nem kapja meg a teljes fizetését vagy csak kevesebbet, mint amekkora a minimálbér?

– Mindenekelőtt a minimálbér fogalmát kell tisztázni. Minimálbér alatt azt a legalacsonyabb összeget kell érteni, amelyre egy órányi munkával töltött idő alapján jogosult a munkavállaló, amennyiben munkateljesítménye megfelel az átlagosnak. Ha a munkáltató teljesítménybérezést (teljesítménynormát) alkalmaz, előfordulhat, hogy jogszerűen fizet egy-egy munkavállalójának a minimálbérnél alacsonyabb órabért, amennyiben annak a munkateljesítménye nem éri el az átlagosként meghatározott teljesítményt.

Amennyiben a fizetéselszámolást tartja a munkavállaló szabálytalannak, mert az nem tartalmazza a ledolgozott túlórákat, a Munkaügyi Felügyelőséghez kell fordulnia panaszával. Ha fizetés elszámolásával kapcsolatban nincs kifogása, de a munkáltató nem fizette ki a következő hónap utolsó napjáig az elszámolással összhangban az előző havi bérét, akkor bírósághoz kell fordulnia jogorvoslatért.

– Mit tehetünk, ha túlórára köteleznek bennünket, és ha ezt nem fizetik ki?

– Egyrészt a munkáltatónak írott formában kell meghatároznia a munkavállaló munkarendjét. Amennyiben a munkáltató a meghatározott munkarendtől hosszabb munkavégzésre kötelezi bizonyos munkanapokon a munkavállalót, akkor túlóradíjat kell fizetnie. A túlórabér a normál órabér 126%-a. Másrészről a munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie az egyes munkavállalók által munkával töltött időről. A munkarend és a munkával töltött időről szóló nyilvántartás összevetésével megállapítható, hogy a munkavállaló egy-egy napon túlórázott-e vagy nem.

Amennyiben a munkáltató nem határozza meg a munkarendet vagy nem vezet nyilvántartást a munkavállaló által munkával töltött időről, az munkajogi szabálysértésnek minősül, ami miatt a Munkaügyi Felügyelőségnél kell feljelentést tenni. Ha a munkáltató szabályszerűen nyilvántartja a túlórázást, de ennek ellenére nem fizeti azt ki, az is munkajogi szabálysértésnek minősül, és amiatt is Munkaügyi Felügyelőséghez kell fordulni.

Az előbbiekben többször említett fizetéselszámolás alapján tudja a munkavállaló megállapítani, hogy a munkáltató kifizette-e a túlórázást.

– Mit tehetünk, ha nem biztosítják a megfelelő és biztonságos munkakörülményeket? 

– A munkavégzés biztonságáról külön törvény rendelkezik. Minden olyan munkáltatónak, aki 10-nél több munkavállalót alkalmaz, kötelezően meg kell bíznia egy munkabiztonsági engedéllyel rendelkező céget a munkabiztonsági feladatok végzésével. Csak a kevesebb munkavállalóval rendelkező munkáltatók mentesülhetnek ezen kötelezettség alól, viszont azoknál is ki kell jelölni a munkabiztonsági kérdésekért felelős munkavállalót.

Amennyiben tehát a munkavállaló nem tartja biztonságosnak a munkakörülményeket, a nagyobb vállalatoknál a munkabiztonsági feladatokat ellátó külső cégnél kell panasz tenni, a kisebbeknél a munkabiztonsági kérdésekkel megbízott munkavállalót kell megkeresni.

Amennyiben a munkavállaló nem jár sikerrel „cégen belül“, a Munkaügyi Felügyelőségnél kell feljelentést tennie.

– Kihez fordulhatnak panaszaikkal a dolgozók?

– A fentiekben elmondottak alapján elsősorban a munkáltatójukhoz célszerű fordulniuk. Másodsorban, a sokszor emlegetett Munkaügyi Felügyelőséget érdemes felkeresni, amelynek Vajdaság területén 18 városban van irodája. Harmadsorban pedig bírósághoz lehet fordulni, amennyiben a munkáltató olyan döntést hoz, amely nincs összhangban a munkaügyi törvénnyel.

Kép: Családi Kör