„Szerbiában a bosnyákok státusa megoldatlan”

A Bosnyák Nemzeti Tanács (Bošnjačko Nacionalno Vijeće – BNV) kezdeményezi a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságról (JSZSZK) tartott nemzetközi tanácskozás folytatását – írja a Danas.

Suljeman Ugljanin a BNV elnöke a Novi Pazarban tartott sajtóértekezleten bejelentette, hogy a Tanács kezdeményezte az egykori JSZSZ-ről tartott nemzetközi értekezlet folytatását. Emlékeztetett, hogy az 1991. évi hágai értekezleten „világos elveket határoztak meg az egykori Jugoszlávia szétesése utáni politikai váltság megoldására”.

– A daytoni megállapodással  megállították a háborút Bosznia és Hercegovina területén, de nem oldották meg a JSZSZK szétesésével keletkezett jugoszláv válságot. Nem oldották meg, egyebek között Sandžak és a szerbiai bosnyák nép státusát. Milošević rezsimje, az ún. szerb erőkkel, Deyton után is folytatta a bűncselekményeket és a nem szerb lakosság elűzését Koszóvón és Sandžakban – hangoztatta Ugljanin.

A BNV elnöke úgy értékelte, hogy a bosnyákoknak Szerbiában sok problémájuk és megoldatlan kérdésük van.

A bosnyákok Szerbiában áthidalhatatlan akadályokba ütköznek Szerbia alkotmányában és a törvényeiben előlátott egyéni és a kollektív jogaik megvalósításában, hangoztatta Ugljanin és emlékeztetett a Minority Rights Group International  [Nemzetközi Kisebbségjogi Csoport] 2014. és 2015. évi jelentésére, amelyben a bosnyákok, albánok, horvátok és a romák fenyegetett nemzetekként vannak feltüntetve. Mindez ok, ahogyan Ugljanin mondta, az egykori Jugoszláviáról tartott nemzetközi értekezlet folytatásának kezdeményezésére. A kezdeményezést az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkárához, az Európai Bizottság elnökéhez, az USA államtitkárához és azoknak az országoknak a kormányához intézték, amelyek a kilencvenes évek elején az értekezlet házigazdái voltak (Hollandia, Nagy-Britannia és Svájc) – közli a Danas.

A nagyszabású londoni Jugoszlávia Békekonferenciára, amelynek összehívói az Európai Közösség és az ENSZ voltak, 1992. augusztus 26-28-án került sor, majd Genfben folytatódott 1992. szeptember 3-án.

Az értekezleten több dokumentumot fogadtak el „a volt jugoszláviai válság megoldásának tartós kereteként”. Ezeket „a Konferencia minden részvevője aláírta”.

Szerbia és Montenegró, egyebek között, kötelezettséget vállaltak, hogy „Koszovó és Vajdaság polgárainak visszaadnak minden polgári és alkotmányos jogot és Sandžak lakosai számára biztosítják a polgári jogok tiszteletben tartását”.

A Vajdasági Klub 2007-ben és 2010-ben próbálkozott a közvélemény érdeklősét felhívni a Londoni Konferencián vállat kötelezettségekre. Első sorban Vajdaság megoldatlan alkotmányos helyzete vonatkozásában. Nem sok sikerrel.

A nemzetközi jog mindmáig megoldatlan kérdése, hogy kötelező-e az alkalmazása és kinek kell azt ellenőrizni?

Kétségtelen, hogy Szerbia és Montenegró akkori államszövetsége a londoni Konferencián nemzetközi kötelezettségeket vállalt. Azóta az államszövetség megszűnt ugyan, de – a jogfolytonosság alapján (Szerbia és Montenegró, mint külön állam vonatkozásában is) – a kötelezettségek ma is „élnek”.

Érdekes lesz megfigyelni, hogy – huszonöt év távlatából – a BNV kezdeményezésére mit válaszol az ENSZ főtitkára és a megszólított államok kormányai? Érvényt tud-e szerezni a világszervezet és az EU a Londoni Konferencián elfogadott dokumentumoknak?

Az délvidéki magyar sajtó a BNT kezdeményezését említésre sem tartotta érdemesnek.