Komoly dráma az alkotmánymódosítás körül: a javaslat megbukhat a népszavazáson
Ha Aleksandar Vučić szerb elnök tovább akarja rángatni Szerbiát az „európai úton”, ki kell erőltetnie a meglevő alkotmány módosítását, amihez nem elég, hogy a parlamenti képviselők kétharmada rászavazzon a dokumentumra.
Az uniós csatlakozás ún. 23. fejezetének megnyitásához nélkülözhetetlen az alkotmánymódosítás. Mivel rendkívül érzékény politikai lépésről van szó, Vučić azt szeretné, ha a leendő javaslatot a képviselők lehetőleg konszenzussal fogadják el, de ő is jól tudja, hogy ez lehetetlen. A kétharmados többséget viszont jó eséllyel kipréselheti.
Utána azonban a dokumentum népszavazásra kerülne, amelynek sikerességéhez a lakosság legalább 50 százaléka kellene, hogy részt vegyen. A voksolók fele az igent kellene, hogy bekarikázza.
Az EU (hivatalosan) csak az igazságszolgáltatással kapcsolatos tételek megváltoztatásához ragaszkodik. Az alkotmány bevezetőjében szereplő „Koszovó Szerbia összetevő része” mondat törlése nem számít feltételnek.
Egyértelmű azonban, hogy ez a mondat kulcsfontosságú. Gyakorlatilag csak ez számít, hiszen midenki számára világos, hogy az unió elvárja Vučićtól adja át (jogilag is) Koszovót.
Tehát: ha a referendumon az ominózus mondat nélküli alkotmánymódosítás-javaslat kerül a polgárok elé, a szavazás végkimenetele bizonytalanná válik.
Magyarán: Vučićnak alighanem meg kell majd győznie a nemzettársainak jelentős részét, végleg hagyják veszni Koszovót, vagy ellenkező esetben csalásra lesz szüksége a referendumon.
Mivel eddig többször bebizonyította, hogy a propaganda, a manipuláció (és sokak szerint egyúttal a csalás) nagymestere, reálisak az esélyei, hogy ezt a csatát is megnyerje, de hogy kemény menet lesz, az biztos.
