Túlélhető-e a nyomor, a migrációs folyamat, a szerb rezsim és a VMSZ? – interjú Magyarország kiváló külpolitikai szakemberével

Az állandó bizonytalanságban élő délvidéki magyarok súlyos kételyek között őrlődnek. A kiszámíthatatlan szerb önkényuralmi rendszer abszurd jelenségei mellett a forrongó világ felgyorsuló eseményei is újabbnál újabb kérdéseket vetnek fel. Vajon ezek a történések milyen mértékben befolyásolják a nem túlzottan vidám hétköznapjainkat? Létezik-e egyáltalán kiút számunkra?

A fenti sorsdöntő kérdések megválaszolásában Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője és Magyarország egyik legnagyszerűbb külpolitikai szakembere segít.

Kezdjük az egyik legidőszerűbb témával. Hogyan befolyásolhatja a katalán referendum körüli helyzet a külhoni magyarság területi autonómiája megszerzésének esélyeit?

A nemzeti oldalon sokan felkapták a fejüket a katalóniai referendum ügyében, mintegy példaként állítva az eseményeket a magyar autonómiaküzdelmek elé. Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy a katalán népszavazást helyesen tudjuk értékelni, meg kell ismernünk annak politikai hátterét is.

Ez a referendum nem egy a nemzetiségi jogokat lábbal tipró kormány elleni tiltakozás, hanem egy jól működő rendszer iránti bizalom megrengetése volt. Katalónia az elmúlt évtizedekben olyan széles körű autonómiát vívott ki magának Spanyolországon belül, mely kiterjedt a közigazgatás, az oktatás, egészségügy, sőt a rendvédelem területeire is. Spanyolország Európa egyik legdecentralizáltabb állama, ahol egyes régiókat, köztük Katalóniát is olyan jogok illetnek meg, amelyek alig maradnak el a szuverén államiságtól. Mindez egy jól működő rendszer Spanyolországban, melyet most egy – döntően radikális baloldali – csoportosulás felrúgott a rövid távú politikai haszonszerzés reményében. A népszavazás okozta eufória pár napon belül el fog múlni, ám a káros hatások, mint a politikai megosztottság és bizonytalanság velünk marad, hiszen ne feledjük, hogy a katalánok többsége nem támogatta a referendumot.

A katalán baloldal referenduma egyértelműen alkotmányellenes, melyet sem a spanyol kormány, sem más ország nem támogatott és nem ismert el, így a forrófejűségre lehet jó példa, nem pedig a nemzeti érdekérvényesítésre.

Itt szeretném megjegyezni, hogy a múlt héten Dél-Tirolban jártam, ahol a helyi parlamentben tiroli politikusok és szakértők mutatták be nekem, hogyan működik az autonómia a gyakorlatban. Meggyőződésem, hogy a határon túli magyarok számára is ez a követendő példa – a tömbmagyarság számára a lehető legszélesebb jogköröket biztosító területi autonómia, melyek stabil és élhető társadalmat teremtenek, a szórványban pedig a kulturális autonómia.

Miképpen értékeli a leggazdagabb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség összefonódását az egykori hírhedt háborús uszító szerb csetnikek alkotta szerb kormánnyal, amellyel egyébként Orbánék is köztudottan meghitt kapcsolatot ápolnak?

Amikor hét évvel ezelőtt a Magyar Országgyűlés lehetővé tette, hogy az elszakított területeken élő magyarok visszakapják magyar állampolgárságukat, azt reméltük, hogy ez egy őszinte, a nemzet egységét helyreállító gesztus lesz. Sajnos, az elmúlt évek azt mutatták, hogy a Fidesz számára ez a történelmi tett nem a nemzett újraegyesítésének, hanem a haveri korrupció határainkon túlra való kiterjesztésének idejét hozta el.

A Fidesz a határon túli magyarságra és pártjaira kizárólag a klientúra-építés, a politikai és anyagi haszonszerzés eszközeiként képes tekinteni, ebben pedig sajnos az olyan pártok, mint a VMSZ örömmel asszisztálnak a budapesti kormánynak. A jó belgrádi bekötések megnyugtató garanciát nyújtanak az elszámoltatás elkerülésére, így nem csoda, hogy a korrupciós láncolatban többet nyom a latban a közös üzletelés a korruptságáról hasonlóan hírhedt szerb kormánypárttal, mint a nemzeti büszkeség, vagy a délvidéki magyarság érdekeinek képviselete.

Mint ismeretes, a VMSZ és a Fidesz által maximálisan támogatott szerb kormány korlátlan számú migráns befogadására készül. Jelentős számukat bácskai és bánáti falvakban helyezné el. Hogyan szándékozik a Jobbik hatalomra kerülése esetén küzdeni az említett jelenség ellen?

Nem új keletű az a szerb politika, mely minden demográfiai kihívást a délvidéki magyarság által lakott települések etnikai arányainak megváltoztatásával próbál a szerbek számára pozitívra fordítani. Így volt ez a kilencvenes évek háborúi elől menekülők betelepítésével és nem kérdés, hogy Belgrád nem az egyébként szintén elnéptelenedő szerb vidékeken telepíti le a migránsokat.

A Fidesz álláspontját az ügyben ismerjük: a Szíjjártó-féle külügy szerint a szerb nemzetiségi politikát bírálni nem lehet. Ez jól mutatja, mit is gondolnak valójában a magyarságról és a migránsok betelepítéséről is. A területi autonómiát és a magyar falvak és városok védelmét csak a Jobbik hozhatja el.

Kérem, ismertesse nagy vonalakban a bérunió fogalmának lényegét és jelentőségét.

Idén márciusban egy történelmi kezdeményezést indítottunk el: nyolc ország résztvevőivel az Európai Bizottsághoz fordultunk annak érdekében, hogy aláírásokat gyűjthessünk azért, hogy az Európai Unió nyugati és keleti tagállamai közötti bér- és gazdasági különbségeket kiegyenlítsük. A Bizottság kezdeményezésünknek zöld utat adott, jövő tavaszig pedig egymillió aláírást kell összegyűjtenünk. Ezt követően beindulhat egy olyan intézményi folyamat az EU-ban, mely a támogatások rendszere, valamint jogi aktusok által elvezethet minket a bérek felzárkóztatásához.

Mindehhez persze a tagállamok aktív közreműködése is szükséges: az eddigi, olcsó munkaerőre alapuló gazdaságpolitika helyett be kell lépnünk a 21. századba és szakemberek képzésével, a kutatás és a fejlesztés támogatásával a technika világában tudásunkkal kell versenyképessé tenni magunkat. A bérunió célja, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson.

Miért célszerű, hogy azok a délvidéki magyarok is aláírják a béruniós kezdeményezést, akik sohasem hagyják el szülőföldjüket? Szerbia EU-s csatlakozása ugyebár teljesen bizonytalan…

Még ha Szerbia nem is válna belátható időn belül az Európai Unió tagjává, a Vajdaságot három irányból is, nyugatról, északról és keletről az EU határolja. Ha ezeken a területeken a jelenlegi pangás helyett egy gazdasági pezsgés indulna be, az a délvidéki emberek életére is hatással lenne – gondoljunk csak Sopronra és környékére, mely már most nagyban profitál Ausztria közelségéből.

Ha az Európai Unióban megtörténne a bérek felzárkóztatása, az egyfelől a határokon átívelő kapcsolatok okán a Vajdaságban is változásokat indíthatna be, másrészt egy sikeres, érdekeiért kiállni képes Magyarország a délvidéki magyarok alkupozícióit is javítja. Az ukrán nyelvtörvény is jól mutatja, hogy egy presztízs nélküli ország nemzeti kisebbségén könnyen átlépnek – Kijev nem is titkolja, hogy arra játszik, Budapest elszigetelt és nem tehet semmit. Dél-Tirol pedig azt mutatja, milyen becsben van egy olyan nemzet, melynek anyaországa a világ leggazdagabb államai között van. Nekünk ez utóbbit kell elérnünk, ezért

– hangsúlyozta beszélgetésünk végén Gyöngyösi Márton.

A béruniót támogató aláírások online is leadhatók a www.berunio.hu honlapon keresztül.