260 éve foglalta el Berlint egy bácskai földbirtokos

Mária Terézia képtelen volt beletörődni Szilézia 1748-as elvesztésébe, ezért nyolc esztendővel az aacheni béke megkötése hadat üzent Poroszországnak, hogy revánsot vegyen az osztrák örökösödési háborúban elszenvedett kudarcért. A Habsburg esélyek jónak mutatkoztak, ugyanis a királynő oldalán hamarosan Oroszország, Svédország és Franciaország is hadba lépett; ennek ellenére kezdetben Frigyes irányította a harctéri eseményeket, aki 1756 őszén elfoglalta Szászországot, majd a következő év tavaszán betört Csehországba is. A hadiszerencse végül a Kolín mellett vívott ütközettel fordult meg, itt ugyanis Daun tábornok jelentős győzelmet aratott Nagy Frigyes felett. A porosz király hamarosan visszavonult Sziléziába,.ezzel egy időben pedig – az osztrákokkal együtt – az oroszok, majd később a franciák is támadásba lendültek. Bár 1757 során három hadsereg is Frigyes megsemmisítésére tört, a szövetségesek legfényesebb sikere ebben az évben egy magyar tábornok, Hadik András nevéhez fűződött.

Hadik – akinek katonai zsenijét az mutatja meg leginkább, hogy az osztrák örökösödési háború alatt alezredesi rangból tábornoki pozícióig emelkedett – 1757 szeptemberében, Lotharingiai Károly Sándor fővezér megbízásából fogott hozzá a híres berlini portya megtervezéséhez, mely elsősorban azért valósulhatott meg, mert II. Frigyes főerői a fővárostól messze, Szilézia mélyén küzdöttek az osztrákokkal. Az akcióhoz mindössze egy 5100 fős hadtest, és néhány ágyú állt Hadik rendelkezésére, ám nem sokkal azelőtt, hogy a Berlin ellen induló sereg – október 11-én – elhagyta a Brandenburg határán fekvő Elsterwerdát, a csapat vezére arra kényszerült, hogy Kleefeld tábornokot maga mögött hagyja egy 1500 fős utóvéddel.

A hadvezér az ötnapos felvonulás során rendkívüli taktikai érzékről tett tanúbizonyságot: manővereivel hosszú ideig el tudta rejteni valódi szándékát – tehát Berlin megsarcolását –, közben Buchholzban elpusztította II. Frigyes egyik legfontosabb fegyvergyárát, egyúttal pedig végigsarcolt számos brandenburgi városkát. Október 15-én a magyar tábornok már Berlin előterében járt, ezért seregét két részre osztotta. Újházy ezredest Beeskownál átküldte a Spree túlpartjára, majd a főváros Potsdam felé nyíló kapuja ellen indította, ő maga pedig – álcázásképpen – a folyó bal partján húzódó erdőségekben nyomult észak felé.

A hadművelet zsenialitása ellenére Hadik seregét ugyancsak szorította az idő, október 12-e után ugyanis Nagy Frigyes értesült a merész manőverről, és Dessaui Móric herceg vezetésével jelentős erőket mozgósított a betörő csapatok elfogására. Berlinben 14-én szereztek először tudomást a huszárok közeli mozgolódásáról, de Rochow altábornagy, az – egyébiránt igencsak gyenge – várőrség parancsnoka egyszerűen képtelenségnek tartotta, hogy ütőképes császári haderő elmerészkedjen a fővárosig. A berliniek csak október 16-án reggel győződhettek meg a hírek valódiságáról, ekkor ugyanis egy kiküldött kisebb porosz seregtest beleütközött a magyar huszárok kötelékébe.

A délelőtt során  Újházy és Hadik erői két oldalról is megközelítették a főváros roppant falait, a magyar tábornok pedig hamarosan követséget küldött a városba, mely 300 000 tallér hadisarc azonnali kifizetését követelte. Miután a városi tanács és Rochow altábornagy kitérő választ adott, Hadik előhozatta ostromágyúit, betörte Berlin kapuját, majd a kibontakozó küzdelemben megadásra kényszerítette a főváros rosszul felszerelt őrségét. A királyi család és a katonaság nagy része a délután során Spandauba menekült, Rochow pedig szinte esdekelve kérte a magyar tábornokot a város megkímélésére.

Hadik végül – a háborús helyzethez képest – könyörületesnek bizonyult a polgárokkal szemben, seregének ugyanis újfent megtiltotta Berlin felprédálását, ezzel együtt azonban 500 000 tallérra emelte a hadisarc összegét, és további 100 000 aranyat követelt katonái számára. Miután Dessaui Móric erői október 15-én már az Elbán is átkeltek, a magyar tábornoknak nem volt ideje megvárni, míg a teljes összeget kifizetik neki, ám másnap hajnalig – mindössze 8 óra alatt – a polgárok így is közel 235 000 tallért gyűjtöttek össze. Ez idő alatt Hadik számos egyéb ajándékot is kicsikart a várostól, lovak és ellátmány mellett például egy tucat, Berlin címerével hímzett kesztyűt is kért Mária Terézia számára, bár a rossz nyelvek szerint a poroszok végül 24 balkezes darabot küldtek az említett ruhadarabból.

A császári erők összesen mintegy 24 órát töltöttek a Spree-parti város falain belül, október 17-én este, néhány órával a Seydlitz tábornok vezette porosz huszárezred érkezése előtt azonban kénytelenek voltak angolosan távozni. Hadik csapatai ötnapos erőltetett menetben aztán épségben elérték a Habsburg főerőket, tehát a páratlanul merész akciót fényes siker koronázta; a hadművelet során a portyázó sereg összesen 100 embert veszített, közben pedig – 400 porosz fogoly mellett – komoly pénzösszeget és 6 porosz lobogót is zsákmányolt. Hadik sikeres vállalkozásáért utóbb megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét, a hétéves háború végén pedig grófi címmel és – Futak környékén – hatalmas birtokokkal honorálták bátorságát.

Hadik, a bácskai főispán és földesúr 

Szolgálatainak elismeréséül 1763-ban Mária Terézia grófi rangra emelte, 1771-ben pedig neki adományozta a futaki kamarai birtokot – innen a család előneve: Hadik von Futak – a hozzá tartozó hat településsel: Futak, Glozsán, Petrovác, Kiszács, Piros és Begecs. 1773-ban az uradalomhoz csatolták a Duna túlsó partján fekvő 7 ezer holdas cserevicsi birtokot is.

Az uralkodó 1776-ban kinevezte Bács vármegye örökös főispánjává: ezzel ő lett a vármegye első világi főispánja, ugyanis ezt a hivatalt előtte a mindenkori kalocsai érsek töltötte be. Az 1776. szeptember 9-én Bácson megtartott beiktatási szertartás alkalmával az újdonsült főispán székfoglaló beszédét, rendhagyó módon, magyarul mondta el. A vármegyét Bécsből irányította alispánja és szolgabírái által – ez egyébként akkoriban bejáródott módszer volt.

Az uradalom irányítása – melyhez 30 ezer hold jó minőségű szántóföld is tartozott – már az újdonsült földesúr nagyobb odafigyelését igényelte: ebben az uradalmi kasznár volt segítségére. Elmondható, hogy az uradalmat felvirágoztatta és mintagazdaságot hozott létre. Mint jó katona tudta, hogy a közösnek nincs gazdája – közös lónak meg túros a háta, – ezért amit lehetett, bérbe adott: erdőket, szántókat, kocsmákat, mészárszékeket, vízi- és szárazmalmokat, de a faggyúolvasztás és a gyertyaöntés jogát, kúthasználati és legeltetési jogokat – hiába, a birodalom fővárosában folytatott fényűző életmód temérdek pénzt igényelt.

A birtokon (cseh tapasztalatok alapján) meghonosította a komlótermesztést. Külön kikötése az volt, hogy az uradalmon lévő kocsmák csak az uradalmi sörfőzőházban készült sör forgalmazhatták.

Hadik még Erdély kormányzójaként állást foglalt a jobbágyrendszer felszámolása mellett. Amikor földesúr lett, valamelyest megváltozott az álláspontja, de a jobbágyok mértéktelen kizsákmányolását nem pártolta: csupán arra tartott igényt, amit az érvényes urbárium előírt. Cserébe gondoskodott arról, hogy a közösségnek papjai, tanítói és orvosa legyen: 1776-ban – egy évvel a Ratio Educationis meghozatala előtt – iskolát építtetett Futakon, az uradalmi székhelyen. A vallástolerancia szellemében elrendelte, hogy evangélikus hitű – jobbára szlovák nemzetiségű – jobbágyait ne háborgassák.

A templom, az iskola és a plébánia után 1777. augusztus 12-én Futakon helyezték le kastélyának alapkövét. A korabeli leírások szerint a „pompás” és „fejedelmileg berendezett” kastélyban töltötte a nyarakat nejével, és gyermekeivel: Josepha és Aranka grófkisasszonyokkal, valamint János, Károly és András gróf úrfiakkal.

Halálát követően néhány évvel a hitelezők rátették kezüket a futaki birtokra: ez előbb a Brunswick-, majd a Chotek-család tulajdonába került.

II. József 1789-ben Hadikot – a 79 éves aggastyánt – nevezi ki a törökök ellen indított háború fővezérévé, erről a beosztásáról azonban – a Belgrád alatt szerzett lábsérülése miatt – lemondott.

1790. március 12-én hunyt el, a források szerint Bécsben, de vélelmezhetően Futakon. Saját kívánságára a futaki barokk stílusú templom főbejárati küszöbe alatt levő családi kriptában helyezték örök nyugalomra. A Historia Domus szerint a templom 1906-os átépítésekor Hadik András csontjait, valamint feleségének és egyik gyermekének maradványait az új templom jobb oldali tartófalának alapzatába, az oltár közelébe helyezték el – a helyet sírfelirat jelöli. (Forrás: rubicon.hu / lemil.blog.hu)