Szamárfülek: Mi van a mézesmadzag végén? Ki jár jól az oktatás terén?
Jövőre az oktatási minisztérium 21,4 milliárd dinárral nagyobb költségvetéssel rendelkezik majd, mint ebben az évben, vagyis összesen 197,3 milliárd dinárt költhet.
Ki profitál a legtöbbet? A minisztérium azt állítja, a fenti összegből legtöbbet a tanügyi dolgozók béreire fordítanak, de az úgynevezett fejlesztési projektekre is rengeteg pénz jut, tudható meg a Blic napilapból.
Mit takar ez utóbbi terület finanszírozása?
Egyebek között a tudományos-kutató tevékenységet végző személyek juttatásait, a „programjellegű aktivitásokkal” és az „innovációs alapok” munkájával járó költségek fedezését.
Ki garantálja, hogy az ilyen „hangzatos” célokra elkülönített pénz nem csúszik „téves zsebekbe”?
Továbbá sok pénzt ölnek bele a duális képzésbe, amelyről, mint tudjuk, erősen megoszlanak a vélemények. A szerb kormány és az oktatási minisztérium szerint ez a szakképzési forma elősegíti a fiatalok foglalkoztatását.
Más vélemények szerint a duális képzés „szakbarbárokat”, szűk látókörű, könnyen manipulálható egyéneket, tömegeket farag a diákokból. Sőt, olyan érvelés is elhangzott, hogy a szerb állam ily módon akarja növelni az olcsó munkaerő kínálatát. Mivel ugyanis a szerbiai gazdaság jóformán nem (vagy alig) létezik, a tanulók nagy része Szerbiában működő külföldi cégekben, gyárakban részesül gyakorlati képzésben, ahol aztán a tanulmányok befejezése után kb. 200 euróért gályázhat.
Mire költ még az oktatási minisztérium? Nem kevesebb mint 34 millió dinárt emészt fel a Kínával (?!) folytatott közös „fejlesztési és kutató projektek” megvalósítása.
Az egyik legszembeötlőbb tétel kétségkívül az az 5,4 milliárd dinár, amelyet a minisztérium tagjainak és részben az oktatási intézmények illetékeseinek jövőre sorra kerülő utazásaira irányoztak elő.
Vajon mennyit használ majd a költségvetési eszközök ily módon történő felhasználása az oktatási rendszer mégiscsak legfontosabb szereplőinek – a tanulóknak?
