Bedőlt a vélt délvidéki kulturális autonómia!

Az utóbbi hónapokban, hetekben felgyorsultak az események a szerbiai politikai színtéren. Az EU csatlakozás során Szerbia további két fejezetet nyitott meg, annak ellenére, hogy komoly kritikákat kapott a  23 és 24-es fejezet  (nem) rendezésére. Számunkra eddig is ez volt a két legérdekesebb fejezet, hiszen tőlük várjuk/vártuk a délvidéki magyarság nyílt és megoldatlan kérdéseinek rendezését. Egyenlőre úgy néz ki hiába!

A kisebbségi akciótervben meghatározott törvények  előkészítése és meghozatala késnek, ha valami el is készül, kiderül azok nem hogy növelnék és rendszerben gondolkodva rendeznék a nemzeti közösségek jogait, hanem éppenséggel csökkentik az eddig szerzett jogokat! Nem csak papíron, hanem a mindennapi gyakorlatban is (kis létszámú osztályok beszüntetése – sic!).

A legújabb példa pedig a Nemzeti Tanácsokról (NT) szóló törvény módosítása. Mielőtt még részletesen foglalkoznánk a módosítások lényegével, szeretnénk tenni egy rövid, de fontos kitérőt.Úgy gondoljuk nem árt ha emlékeztetünk néhány fontos momentumra.

ELŐZMÉNYEK

A Nemzeti Tanácsokról szóló törvényt egy igen érdekes pillanatban hozták meg. Szerbiában a Boris Tadic által vezetett DS volt hatalmon minden szinten (ahogyan most a haladók), koalíciós partnerük a délvidéki magyar egypárt volt. Magyarországon pedig a távozófélben lévő Bajnai MSZP  kormány utolsó heteit számoltuk. A törvényt gyorsan és sebtében fogadták el a szerbiai képviselőházban, annak ellenére, hogy a délvidéki magyar pártok és civil szervezetek zöme arra szólítozta fel a DS magyar partnerét ne szavazza meg a törvényt.

Ezt követően elkezdődött a Kárpát-medencei ámítás mi szerint a NT szóló törvény a “kulturális autonómia” megtestesítője és a “legtöbb amit egy nemzetrész bárhol is elért”.

Az idő pedig pontosan azoknak adott igazat akik elejétől kezdve kimondták: ez nem autonómia! Majd az is kiderült, hogy Horvátországban, Szlovéniában – a törvényes keretek területén- sokkal rendezettebb és nagyobb felhatalmazásokkal rendelkezik az a bizonyos kulturális autonómia.

Majd következett a szerbiai alkotmánybíróság (AB) döntése, ami tovább gyengítette az amúgy is gyenge NT-i felhatalmazásokat.

Mint ismeretes a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) ellenezte a törvényt, majd bojkottálta is a Magyar Nemzeti Tanács választást. Miután megtörtént a NT szóló törvény első módosítása, ami lényegében véve szabályozta a NT-ok megválasztásának folyamatát, úgy döntöttünk indulunk a MNT választásokon, azzal a céllal, hogy a gyakorlatban is bebizonyítsuk a “kulturális autonómia” kirakat jellegét, és ott legyünk a “pályán” amikor a NT szóló törvényt lényegbe vágóan módosítják, azaz amikor a NT-ok hatásköreinek módosítását végzik.

Mindkét célt maradéktalanul teljesítettük, olyannyira, hogy a politikai meglátásainkat mára már  azok is elsajátították és hangoztatják akik az egészet elhibázták majd hatalmi helyzetben védelmezték a törvényt, igyekezvén fenntartani a status quo helyzetét.

Azóta Magyarországon és Szerbiában is lecserélődött a hatalom, de egy közös nevező maradt- a délvidéki magyar egypárt. Akkor is és most is részt vesznek a hatalomgyakorlásban, és a NT törvény módosítási folyamatában is. Ezt jól jegyezzék meg mert a későbbiekben erre még kitérünk!

MI VAN MOST?

A rövid kitérőt követően, foglalkozzunk a jelenlegi helyzettel. A kisebbségi akcióterv elfogadásával Szerbia kötelezte magát a NT szóló törvény megújítására, teljesen új törvény elfogadásával, vagy a meglévő törvény megfelelő módosításával, azzal az elvárással, hogy erősítse a NT-ok intézményes helyzetét és segítse a kisebbségek jobb társadalmi integrálását. A törvény kidolgozásába minden érdekelt félt be kellett volna kapcsolni. Az erre vonatkozó határidő 2017 első negyedéve volt!

Most már 2017 decemberében vagyunk, és a következőkről tudunk beszámolni:

• Az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium létrehozott egy 27 (sic!) tagú munkacsoportot az NT szóló törvény módosítására. Munkájában részt vesznek egyes NT-ok is, többek között a MNT aki az össz szerbiai NT-ok koordinációját végzi. Ezen felül a munkacsoport tagja Nyilas Mihály is, aki a délvidéki egypárt alelnöke,és a VAT Oktatási, jogalkotási, közigazgatási, nemzeti közösségi titkárság titkára.
• Ismereteink szerint ez a munkacsoport elkészített egy elsődleges munkavázlatot 2017. júniusára, ami nem került a nyilvánosság elé. Részleteiről már beszámoltunk a VMDK Hírmondóban. Kiszivárogtatása után a közvélemény élesen bírálta.
• A NT szóló törvény módosítására vonatkozó második javaslatával 2017. november 27-én rukkoltak elő.
• A VMDK  MNT-és képviselője többször is kezdeményezte az MNT előtt a kisebbségi akcióterv és abból eredő kötelezettségek körüli állásfoglalás megvitatását és elfogadását, amit a MNT többség rendszeresen leszavazott.
• A délvidéki egypárt mindeddig nem tartotta fontosnak a közös álláspont kialakítását.

Tari István, a VMDK MNT képviselőjének kérdésére, mikor számol be az MNT elnöke arról mit is tárgyalnak a minisztérium illetékeseivel és hol tartanak a fontos kisebbségi törvények, az MNT elnöke kitérő választ adott. Ebből is látszik mennyire mellőzve vannak a szerb koalíciós partner részéről Belgrádban.

Tari kérdése, Hajnal válasza

VMDK Press