Mindannyiunkat érintő agráripari dráma: kilencven százalékkal csökkent a kukorica exportja

Az elmúlt két hónapban drámai mértékben csökkent a kukorica kivitele. Az adásvétel szinte teljesen leállt a Dunán keresztül történő szállítási útvonalon.

A szerbiai export immár csak a környező piacokra terjed ki, de oda is egyre kevésbé, ugyanis a régió vásárlóit kezdi átvenni Magyarország, Románia, Ukrajna és Oroszország.

Néhány hónapja (főleg a délvidéki gazdáknak köszönhetően) Szerbia a szenzációs nyolcadik helyet foglalta el a világ legnagyobb gabonakivitelezőinek listáján. Azóta a helyzet gyökeresen megváltozott.

Különösen aggasztó, hogy a kukorica, mint a stratégiailag legfontosabb szerbiai (pontosabban délvidéki) agráripari termék iránti kereslet drasztikusan csökkent. A tőzsdei adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a külföldi vevők érdeklődése a vártnál jóval kisebb.

A mögöttünk levő két hónapban mindössze 59 440 tonna kukorica exportjára került sor, főleg a régió országaiba, ami mintegy 90 százalékkal kevesebb a 2016. év azonos időszakához képest. Akkor 569 000 tonnát sikerült értékesíteni a külföldi piacon.

Az újvidéki terménytőzsde illetékesei szerint a helyzetet súlyosbította az a tény, miszerint az aszály okozta kisebb termés következtében automatikusan csökkent az exportra tervezett kukorica mennyisége.

Egyelőre nem lehet tudni, mekkora bevétel valósult meg az idén értékesített kukoricából, de egészen biztos, hogy jóval kisebb a 2016-ban jegyezett 346 millió dollárnál.

Szerbia (pontosabban Délvidék) kivételével 2017-ben az egész világban kielégítő, szolid kukoricahozamokat jegyeztek.

Ennélfogva az itteni árak magasabbak voltak, mint a konkurencia esetében.

A Dunán keresztül történő szállítást illetően lehetett volna faragni az árból, de csak a közvetítők kizárásával. Ehhez azonban az állam beavatkozására lett volna szükség, ami azonban nem következett be. Emiatt maradt a magas ár, amellyel nem lehetett biztosítani a megfelelő versenyképességet.

(Agroservis nyomán)