Nehéz lesz elfelejteni: Az elmúlt év történései dióhéjban (2.)
Az alábbiakban a teljesség minden igénye nélkül röviden összefoglaljuk a portálunkon is bemutatott, a délvidéki magyarságot közvetve vagy közvetlenül érintő eseményeket és jelenségeket, amelyek nagy mértékben meghatározták a mögöttünk levő nyomasztó és drámai esztendőt.
A négy részből álló kis összeállításból bizonyára több minden kimaradt, de így is felidézi a rögös út néhány fontos állomását. (Minden egyes hónapra hármat választottunk ki.)
Aki ezek után is képes pozitívan gondolkodni, boldog ember.
április
Mészáros Zoltán szabadkai történész a Pannon RTV választási műsorában azt mondta, „a vajdasági magyarságnak jó, hogy Aleksandar Vučić nyerte meg a szerbiai elnökválasztást”. Aztán hozzáfűzte: örül, hogy Vojislav Šešelj, aki „harminc évet vett el az életéből”, kudarcot szenvedett.
Nem egészen értehető, hogyan lehet a kettőt szétválasztani. Vučić ugyanannyira bűnös a kilencvenes évekbeli háborús uszításért, mint Šešelj.
Lehet, hogy egyszerűen arról van szó, Mészárosnak, csakúgy mint a VMSZ-t követő 20 százaléknyi délvidéki magyarnak kifizetődő Vučić győzelme?
***
A szabadkai polgárok is tüntettek a válásztási csalások miatt. Egyebek között a választási bizottság tagjainak leváltását, a választói névjegyzék rendezését, a közszolgálati televízió vezetőségének menesztését, normális szociális politikát és a dolgozók jogainak tiszteletben tartását követelték.
Az egyetemi hallgatókhoz rövid időre csatlakoztak a nyugdíjasok és a dolgozók.
Az egyik transzparensen az volt olvasható, hogy „Vučić és Pásztor a két diktátor”.
A tüntetések sajnos kifulladtak.
***
Háromnapos délvidéki körútra érkezett dr. Morvai Krisztina, az Európai Parlament képviselője és dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője.
Az útjuk során több délvidéki települést is felkerestek, ahol közintézményeket, hivatalokat és közvállalatokat látogattak meg, megvizsgálva mennyire valósul meg a magyar nyelvhasználathoz való jog vagy a részarányos foglalkoztatottság elve. Mindemellett a délvidéki polgárok panaszait is meghallgatták, annak érdekében, hogy azt tolmácsolni tudják az Európai Parlamentben.
A körút második napján lakossági fórumra került volna sor a zentai városháza dísztermében, azonban a haladó-VMSZ-es városvezetés az utolsó pillanatban kitiltotta az épületből Morvai Krisztináékat.
május
Megtartotta éves beszámolóját a határon túli magyarságot érintő kérdésekben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter. Semjén egyebek között kiemelte, hogy szerinte Szerbiában a kulturális autonómia lényegében a megvalósulás állapotában van, valamint szép szavakkal illette Vučićot.
Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke a honlapján közzétett beszámolójában viszont a következőket írta:
„Ha pedig már Délvidéknél járunk, azt is elmondtam, hogy nem volt szerencsés a kormánynak ennyire direkt beavatkozni a szerb elnökválasztásba, Semjén szerint azonban magyar támogatás nélkül Vučić nem nyerte volna meg már az első fordulót is, és „nekünk érdekünk Vučić győzelme”. Azt azonban továbbra is túlzásnak tartom, hogy a VMSZ-elnök Pásztor István és Orbán Viktor miniszterelnök egy helyesírási hibát tartalmazó plakáton szerepeljen Aleksandar Vučić szerb elnökjelölttel.”
***
Megbeszélést folytatott Aleksandar Vučić kormányfő és Pásztor István, a vajdasági képviselőház elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője.
Vučić elfogadta Pásztor felkérését, és vállalta, hogy védnöke legyen a Zentai csata 320. évfordulójára emlékező rendezvénynek.
A zentai csata a magyar történelem egyik legfontosabb diadala, amely a délvidéki történelmi nemzettudatunk szerves alkotórésze is egyben, és semmiképp sem Pásztor István vagy a VMSZ tulajdona. Így azt politikai célokra és alkudozásra felhasználni, igazi janicsár mentalitásra vall.
Főleg annak tudatában, hogy Zenta volt az egyedüli olyan önálló település, amely a legutóbbi elnökválasztáson nemet mondott a VMSZ által is támogatott Aleksandar Vučićra.
***
A Jobbik határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben kezdeményezte, hogy a Parlament a 2020. esztendőt Trianon Emlékévvé nyilvánítsa.
A párt sajtóközleményében ez volt olvasható:
„Határozati javaslatunk célja, hogy méltó módon megemlékezhessünk arról a nemzeti tragédiáról, ami 100 évvel ezelőtt történt, és mindarról, ami Trianon következtében az elmúlt évszázad során a magyar nemzetet sújtotta.
A gyalázatos békediktátum értelmében ezeréves hazánk területének 72 százalékát csatolták el, és a magyarság egyharmada került idegen hatalmak uralma alá, mindezek következményei pedig máig hatnak.
Indítványunkkal ugyanakkor természetesen a jövőbe is kívánunk mutatni, hiszen az elszakított területeinken élő nemzettársaink a mai napig sem élhetnek egyenrangú állampolgárként szülőföldjükön.”
A Jobbik kiemelte: a beterjesztett javaslatra csupán tárgyalási alapként tekint. Ennek jegyében felkérte az összes parlamenti pártot, csatlakozzanak az indítványhoz, közös előterjesztésként kerüljön benyújtásra, és közösen határozzák meg azt a nemzetpolitikai minimumot, amelyben mindannyian egyet tudnak érteni.
Ezzel szemben a Fidesz és a KDNP még azt sem támogatta, hogy az Országgyűlés tárgyalhassa a javaslatot.
június
Morvai Krisztina, az Európai Parlament független képviselője közleményben jelentette be, hogy június 4., Trianon évfordulója, nemzetünk gyásznapja alkalmából „a következő időszakban több olyan üzenetet, videofelvételt (felszólalást illetve dokumentumfilmet) tesz közzé, amelyek a diktátum következményeit, az elszakított területeken élő magyar testvérek sorsát, jogfosztottságukat és a nemzeti jogvédelem szükségességét mutatják be”.
– Meggyőződésem szerint nem követhetjük el ugyanazt a hibát, amit elkövettünk Románia esetében – ezúttal Magyarországnak meg kell követelnie az őshonos (délvidéki) magyar közösség jogainak teljes körű biztosítását, s mindaddig vétót kell emelnünk a szerb csatlakozás ellen, amíg ez utóbbi meg nem történik – szögezte le Morvai.
***
Szabadkán tovább romlott a rend és a közbiztonság.
Ismeretlen tettesek az éj leple alatt letördösték a frissen elültetett platánfákat a leginkább csak Sugárút néven ismert városrészben. Ez azonban csak egy a számtalan vandál tett közül, amelyekkel az itt élő polgárok nap, mint nap szembesülnek.
Többnyire az idősebbeket érik támadások, ezekben az akciókban általában két-három delikvens az elkövető. Célpontjuk a védekezésre szinte képtelen emberek pénztárcája, táskája, ékszerei. Mivel az áldozatok általában nem visznek magukkal nagyobb értéket, így a tetteseknek nemigen kell attól tartaniuk, hogy a törvény előtt felelnek majd tetteikért.
A támadók annyira magabiztosak, hogy akár fényes nappal, arcuk elfedése nélkül is „dolgoznak”.
Erre példa egy idős nő, akitől teljes nyugdíját elrabolták. Az áldozat néhány nappal később elhunyt. A szerencsétlen asszony valószínűleg nem tudta kiheverni az őt ért súlyos csapást.
***
Koncertet adott Szabadkán a szerb turbofolk leghírhedtebb énekesnője, a háborús bűnös Arkan özvegye, Svetlana „Ceca” Ražnatović aki nem mellékesen maga is büntetett előéletű.
Pásztor István és az általa vezetett VMSZ tehát teljes mértékben teret enged a haladóknak, illetve az általuk képviselt „kultúrának” (is).
Eközben a helyi magyarság kultúrális értékei és tevékenysége egyre inkább a háttérbe szorulnak, sőt el is tűnnek.
Marad a kérdés: meddig tudnak még süllyedni a magyarság egykori bástyájának romjai, amelynek lerombolásából maga a VMSZ is kivette részét?
(Folytatjuk)
(Források: a DélHír archívuma, délvidéki és szerbiai média)
