Szerbia lemarad az e-kereskedelemben (is)
Hazánkban sokan tudni vélik, hogy a világ egyik legnagyobb online piactere, a kínai Alibaba Szerbiában építi fel új elosztóközpontját. Igaz, sokan tudni vélik ugyanezt Horvátországban és Bulgáriában is, de ne zavarjon senkit a konkurencia, nálunk lehet a legolcsóbban dolgoztatni az embereket.
A történet kicsit hasonlít Pista bátyánk falusi turizmusára. Nincs is turizmusunk, falusi meg pláne nincs… Pont ennyire nem létezik e-kereskedelem sem Szerbiában.
Félreértés ne essék, a kínai óriáscég nem a szerbiai piac érdeklődik, csupán az ország geolokációja vonzó számára. A frankfurti elosztóközpont kiválóan alkalmas a nyugati és északi piac elérésére, azonban szükség van egy stratégiai állomásra, ami a balkáni, illetve keleti régiókat láthatná el.
De miért ne számíthatna az Alibaba a szerbiai vásárlókra és kereskedőkre? Az Intengo.hu egyik munkatársa minap arról beszélt, hogy a magyar és a szerb e-kereskedelem között közel hétszeresére nőtt a különbség. A magyar online piac több éve 20% körüli növekedést produkál, tavaly ősszel pedig meghaladta az 5 százalékos küszöböt a teljes kiskereskedelemhez mérten.
Ennek ellenére Magyarországnak sincs oka az ünneplésre. Habár az e-kereskedelem terén gyorsabban nőnek szinte mindenkinél Európában, minden tekintetben le vannak maradva a vetélytársaktól; alacsonyabb kosárérték és kisebb leadott rendelésszám jellemzi a magyar online vásárlókat. Ráadásul még mindig kifejezetten alacsony az e-kereskedők száma; hozzávetőlegesen 13 ezer webáruház létezik az országban, de csak 5 ezer bír gazdasági jelentőséggel.
De mi a helyzet a mi Szerbiánkban? Az Internet Live Stats nevű cég 201 országra vonatkozóan készíti a jelentéseit az internet felhasználással kapcsolatban. 2016-ban a 201 ország közül mindösszesen négyben csökkent az internetfelhasználók száma… A négyből kettő kőgazdag törpeállam, ahol már mindenki rendelkezik internet hozzáféréssel. Szóval marad kettő szerencsétlen, az egyik Szerbia.
Hát ez a helyzet mifelénk. Nagyobb az elvándorlás és az elöregedés üteme, mint az internet térhódítása.
Azt már tudjuk, hogy a Közép- és Kelet-Európa piacait uraló nagy webáruházak nem érdekeltek a szerbiai nyitásban; sem a román eMag, sem a cseh Mall és Alza, sem a magyar Extreme Digital nem jelezte érkezési szándékát. Kellene valamit kezdeni ezzel az országgal, mert lassan már a kínaiaknak sem fog kelleni.
