Ezek a délvidék legismertebb hagyományos ételei

A Délvidék vagy Vajdaság elnevezés a mai szóhasználatban Szerbia északi részét jelöli, gyakorta beleértve Kelet-Horvátországot is.

Nem egy pontosan körbehatárolt földrajzi területről van szó, hanem az anno hazánktól elcsatolt területek többségében magyarok lakta részéről. Ebben a térségben túlnyomórészt mezőgazdasági termelést folytatnak, s a puszták, kaszálók, legelők, az állattartás és gyümölcsösök hazája. Ennek megfelelően alakultak ki az itt élő emberek hagyományos ételei is. Nem igazán ismerik a bolti, kész és félkész ételeket, szinte kizárólag helyben termelt és előállított, minőségi alapanyagokból sütnek-főznek. Mint ahogy saját termesztésű szőlőből készített, híres pálinkával ágyaznak meg finomabbnál finomabb ételeik számára, majd saját borukkal öblítik le azt.

A Délvidék/Vajdaság ételkészítési szokásai

A háztáji finom falatokból készített ételeik nem ismeretlenek a számunkra, mégis felfedezhetők e tájra jellegzetes eltérések a készítési módok között. Például a pörkölteknél, ugyanis a csülköt együtt főzik a pacallal vagy akár káposztával, de pörkölt lesz a birka-, marha- vagy disznófarokból is fartővel, s a disznólábbal együtt rotyog a fül és a farok. A székelykáposzta tetején pedig vastag, több réteg szalonna csücsül. Nem szokásuk felönteni a pörkölteket, sem a töltött káposztát, azok saját levükben főnek, maximum egy kis házi bort vagy paradicsomszószt kapnak. A roston sült hal pedig itt annyit jelent, hogy a beirdalt húsú halat egyszerűen hamuban megsütik, de készülhet így csirkehús is.

Ismertebb tradicionális délvidéki ételek

Levesek közül megemlítendő a ragulevesre hajazó savanyú leves, amely az elterjedt disznóvágások egyik kedvelt étele: húsos csontokat, oldalast főznek össze sok zöldséggel, joghurttal és citrommal ízesítik, majd vékony rántással berántják, végül tejföllel finomítják.

Közkedvelt ételük a gyuvecs, amely kissé hasonlít az általunk ismert lecsóra, mégis egy teljesen másféle ételről van szó, mondhatni annak a rokona, ugyanis a gyuvecs az egy zöldségekben gazdag marha-, bárány- vagy sertésragu, általában rizzsel. Van olyan változata, melyet a lecsóhoz hasonlóan párolnak, ehhez csontlét szoktak adni, és olyan variációja is létezik, amelyet tepsiben megsütnek.

Másik közismert ételük a csevap, amely bekerült a világ 100 leghíresebb étele közé. Általában darált marha- és sertéshús található benne együtt, de birkahúst is szoktak belekeverni, valamint só, bors és fokhagyma ízesíti. Az összetevőket jól összedolgozzák, majd a masszából rövidke rudacskákat formáznak, amit roston vagy forró olajban sütnek ki, és ajvársalátával tálalják.

Az ajvár tulajdonképp egy mártás, melyet zöldségekből készítenek és leginkább húsos ételek és sültek mellé kínálják, olykor majonézzel vagy tejföllel összekeverve, de saláták is ízesíthetők vele, mint ahogy levesek is, sőt, még télire is elteszik üvegekben, mint a lecsót. Megsütött és bőrétől megszabadított, édes vagy csípős paprikából, s ugyanígy előkészített padlizsánból készítik olajjal, majd fokhagymával, sóval, cukorral, borssal, valamint ecettel ízesítik.

Nagyon jellegzetes ezen a tájékon a mindenféle „rác” étel, azaz például a rác gulyás, a rác ponty, a rácos hús, a rác burgonya, rác gombóc, rác paprikás, rác saláta, a rác módra készített halak, húsok és más finomságok. Közös pontjuk, hogy tartalmaznak tejfölt és füstölt szalonnát, valamint paprika, paradicsom és hagyma is mindig kerül beléjük, illetve fűszerpaprika. Tulajdonképp sokféle módon variálható, szezonálisan alakítható, gazdagon rakott, laktató ételekről van szó.