Szabadka tegnap és (főleg) ma: „Torokkitépő” Laban, mentegetőző Maglai, gazdagodó Csákány (2. rész)
A politikai pártok olyan mechanizmust fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi számukra, hogy a foglalkoztatáson keresztül növeljék a tagságukat, és ily módon biztosítsák az ún. biztos szavazatok egy részét.
Ez a jelenség különösen szembeötlő azokban a környezetekben, ahol nincsenek nagyobb gyárak. Szabadka is ilyen, pedig valamikor fejlett ipari városnak számított. A 2000. év után privatizált több mint tíz gyár ma már nem működik. A legismertebbek közé tartozik a Sever, amely egyik áldozata annak a 24 vitás magánosításnak, amelyekre a Korrupcióellenes Tanács is rámutatott, hangzott el a belgrádi Insajder kisriportjában.
A sikertelen privatizációk során tönkrement a Zorka, a Sigma, az Agrokombinat, a Fidelinka, a Minerva és számos más szabadkai gyár. Ennek következtében
mintegy 20 ezer ember maradt munka nélkül
– közli a számunkra jól ismert tényt az Insajder.
Ezzel együtt a privatizáció egyes esetekben lehetővé tette a vevők számára, hogy hozzájussanak ingatlanokhoz és földterületekhez, amelyeket később többszörösen megfizettették Szabadka városával.
Az Insajder információja szerint az egyik legnagyobb visszaélés 2000-től máig a városi üzlethelyiségekhez kötődik. Az egyik módszer a vagyoncserét foglalta magában.
A egész folyamat úgy kezdődött, hogy valamelyik helyi üzletember megvásárolt egy jó helyen levő tönkrement gyárat. A város pedig idővel úgy döntött, a már magánosított gyár vagyona mégis szükséges számára. A folytatás a Köztársasági Vagyonügyi Igazgatóság jóváhagyásával történt. Előfordult, hogy az elvégzett vagyonbecslést követően az érdekelt személyek-„adásvevők” például a tönkrement gyár épületéért cserébe több üzlethelyiséget kaptak a város központjában. Ily módon a városi hatalom évekig kedvezett egyes személyeknek, mégpedig a költségvetés kárára.
Az említett visszaélések kivizsgálására nem került sor, noha a mostani polgármester, amíg ellenzékben volt, gyakran tett fel kérdéseket a szóban forgó gépezettel kapcsolatban.
Az Insajder emlékeztet arra, hogy a Politika napilap írása szerint a Csákány Lajos üzletemberhez kötődő vállalatok a két legnagyobb ingtalancsérénél kerültek előtérbe. A legutóbbi ilyen eset a 2015. évi épületcsere.
A csere tárgyát képező létesítményben a Köztársasági Földméréstani Igazgatóság szabadkai kirendeltsége működott. Az épület Csákány Lajos tulajdonát képezte. A város – köztársasági szintű utasításra – négy üzlethelyiséget volt kénytelen átadni Csákánynak a legszűkebb központban. A Politika továbbá azt írta, hogy Csákány kapcsolatba hozható a 2007-ben történt esettel is, amikor a város hét üzlethelyiség fejében jutott hozzá az előzőleg privatizált Minerva nyomda épületéhez.
Laban azt állítja, ők (nyilván az akkori ellenzékre gondol, amelyhez ő is hozzátartozott) rámutattak a Köztársasági Vagyonügyi Igazgatóságnak erre a jelenségre. Arra a kérdésre: azóta, tehát az elmúlt tíz évben, vagy most, amikor hatalmon van, érdeklődött-e ez ügyben az említett igazgatóságnál, Laban azt válaszolta, erre nem volt ideje.
Csákány Lajos az Insajder információi szerint az egyik legsikeresebb üzletember Szabadkán. Egyebek között az Office Shoes társaság tulajdonosa, Zvonko Bogdan borászatának társtulajdonosa, továbbá több tíz üzlethelyiséget és kávézót birtokol Szabadka exkluzív részein.
Noha a polgárok és a civil szervezetek többször feltették a kérdést, vajon Csákány mindig a Szabadkát vezető éppen aktualis hatalomnak köszönhetően jutott-e hozzá a privilégiumaihoz, az illetékes intézmények mégsem foglalkoztak ezzel a kérdéssel, szögezi le az Insajder.
A város egyébként is számos üzlethelyiséggel rendelkezik, de ezekből évekig semmilyen haszna nem származott.
Maglai Jenő volt polgármester, aki 2013-ban került Szabadka élére, azt nyilatkozta az Insajdernek, többen évekig nem fizették a bérleti díjat. Szavai szerint az akkori önkormányzat többmilliós tartozásokat örökölt a bérleti díjak címén. Akadtak olyanok, akik négy-öt évig semmit sem fizettek, de az előző önkormányzat nem indított ellenük eljárást, viszont nekik (Maglaiéknak) sikerült megoldaniuk a problémát. Egy 30 milliónál nagyobb tartozást is megfizettettek, amelyet egy „hangzatos név” halmozott fel, hangsúlyozta az ex-polgármester, aki azonban nem tett feljelentést az adósok ellen, mert szerinte ez nem az ő dolga. A helyi közvállalatok visszaélései kapcsán tett feljelentéseivel pedig – mint mondta – az igazságszolgáltatás nem foglalkozott.
A 2015. évi városi költségvetésről szóló jelentésben az áll, hogy a város mégsem fizettette meg az összes tartozást. A városi közigazgatás nem „hajtott be” 5 047 000 dinárt, mert nem fizettette meg a kamatokat.
Maglai kihangsúlyozta: már annak is örült, hogy az alaptartozást sikerült behajtani, hiszen sok esetben többmilliós adósságról volt szó.
Az Állami Számvevőszék azonban megállapította, hogy 2015-ben a város 175 millió dinárt költött el megfelelő törvényes közbeszerzési eljárás, pályázát vagy érvényes dokumentáció nélkül.
A számvevőszék feljelentést tett Maglai ellen a tervezett szintet meghaladó költekezés miatt. A volt polgármester szerint csupán az történt, hogy szolgáltatásokról szóló szerződést kötött az Egészségházzal, amire egyébként a törvény is kötelezte az önkormányzatot. Így került sor a vártnál több pénzeszköz elköltésére. A számvevőszék voltaképpen azokra a tartozásokra hivatkozott, amelyek a 2014-s évből maradtak vissza. Az eszközök nem rendeltetésszerű használatát emlegetik, holott az önkormányzat az utolsó dinárt is az Egészségház általi szolgáltásokra költötte, mondta Maglai.
Az Insajder végezetül ismét előszedte Labant. Szerinte Szabadka tartozásai 2016 végéig 1,5 milliárd dinárra rúgtak, de ezeket az önkormányzat folyamatosan törleszti. Beruházási jellegű hitelekről van szó.
Csakhogy Szabadka, a többi szerbiai városhoz hasonlóan továbbra is anyagilag támogatja a helyi vállalatokat. Főleg a nagyobb projektekre választ ki eszközöket, ami azt is jelenti, hogy ezek a vállalatok képtelenek önállóan gazdálkodni. Például 2016-ban megnövelték a támogatásokat a Park Palics és a Stadion közvállalatok esetében.
Laban azt állítja, amióta ő a polgármester, sokat tett a munkaerő-felesleg csökkentése terén, miközben sohasem a párthovatartozásból indult ki, mint egyes elődei.
És nem szakadt rá az ég.
A képen: Csákány Lajos (fotó: novosti.rs)