Továbbra sem tudjuk, mit gondol a magyar kormány a nemzeti tanácsok módosításáról
A szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslatról és annak a délvidéki magyarságra való hatásáról kérdezték Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminisztert.
Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője „Mi a Kormány álláspontja a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezett módosításáról?” címmel írásos formában több kérdéssel fordult az illetékes minisztériumhoz.
A magyar kormány által sok esetben csak a délvidéki magyarság kulturális autonómiájának megvalósulásaként emlegetett Magyar Nemzeti Tanács helyzete Szávay szerint kétséges és akár jogvesztés veszélye is fenyegeti a délvidéki magyarokat.
A politikus emlékeztet, hogy erre hívta fel a figyelmet több délvidéki magyar szervezet, így a Magyar Mozgalom (MM) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) is. Szerintük egyértelmű visszalépést fog jelenteni a kisebbségi jogok terén az új NT törvény. A szervezetek álláspontja szerint a javaslat tovább csökkentené a nemzeti tanácsok felhatalmazásait a kultúra, oktatás, tájékoztatás és nyelvhasználat területén. Emellett kétnyelvűsítené a tanácsok működését, kizárná a tanácsokból a politikai pártok prominenseit, előrelépést pedig lényegében semmilyen területen nem jelentene.
Az ellenzéki politikus ezen aggályait a Nemzeti összetartozás bizottság utolsó éves meghallgatásán, is felvetette Szijjártó Péternek, akkor a minisztertől arra kapott választ, hogy ezt a kérdést meg fogják vitatni a VMSZ vezetőivel.
„Megvitatta-e a kérdést a VMSZ vezetőivel, és ha igen, akkor mire jutottak ? Mit gondol a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezett módosításáról ? Nem érzi-e a Kormány a VMSZ kudarcának, hogy a szerb kormány tagjaként ne m tudja megakadályozni az újabb visszalépéseket a szerbiai kisebbségi jogok terén? Nem gondolja úgy, Miniszter úr, hogy a problémás délvidéki ügyek mindegyikének megismerésében segítséget jelentene a Kormány számára, ha a továbbiakban nem csak egyetlen délvidéki magyar párttal lennének hajlandóak konzultálni ?” – tette fel írásbeli kérdéseit Szávay István.
A kérdésekre Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszolt. Aki kifejtette, hogy a kiváló magyar-szerb kapcsolatoknak köszönhetően az elmúlt időszakban számos meghatározó eredményt tudtak együttes erőfeszítéssel elérni, a Szerbiában élő magyar nemzeti közösség javára.
Az államtitkár emlékeztet arra is, hogy a 2009-ben elfogadott nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel megteremtették a kulturális autonómia lehetőségét, ami példa nélküli előrelépés. Valamint további komoly eredménynek minősítette, Szerbia az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékát, amely érdekében, a 23 . tárgyalási fejezethez kapcsolódóan, Kisebbségi Akciótervet kellett készítenie.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítása kapcsán kiemelte,
a magyar fél a törvénymódosítás-tervezet szövegét jelen pillanatban is az illetékes minisztérium szakértőivel vizsgálják – tartalmával kapcsolatos elvárásaikat minden magas szintű találkozó alkalmával elmondják szerb partnereiknek.
„A törvénymódosítási folyamat lezárásához közeledve jó esélyt látunk arra, hogy a törvény végső, parlamenti eljárásba kerülő változata minden érintett fél számára elfogadható szövegtervezetet tartalmazzon majd. Az oktatás terén komoly előrelépést sikerült elérni a tervezetben, a kulturális é s a tájékoztatási jogosultságok kérdésében jelenleg intenzív egyeztetés folyik az érintettek között.” – írja Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
