Koszovó tíz éve kiáltotta ki függetlenségét
A túlnyomórészt albán lakosságú egykori szerb tartomány, Koszovó 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét. Az önállóság elnyeréséhez rögös út vezetett, ám az azóta eltelt időszak sem volt kudarcoktól mentes. A hőn áhított európai integráció továbbra is szinte elérhetetlen távolságban van.
Nem tudni, mit gondoltak a koszovóiak 2008. február 17-én, amikor a pristinai vezetés kikiáltotta függetlenségét. Arra számítottak-e vajon, hogy tíz év múlva is ott tartanak, ahol most, vagy esetleg már bz Európai Unióban, virágzó gazdasággal képzelték el önmagukat, esetleg úgy vélték, ez is csak egy olyan, eleve kudarcra ítélt próbálkozás lesz, mint amikor 1992-ben egy népszavazás után Ibrahim Rugova kikiáltotta a független koszovói államot.
A helyi sajtóbeszámolók szerint az évfordulót szinte apátiával várja a lakosság. Noha a fővárosban nagy ünnepséget szerveznek, ahol koncertet ad a koszovói származású, világhírű Rita Ora is, az ott élőket nem igazán hozza lázba a megemlékezés. Az utóbbi évek ugyanis inkább csalódások sorozatát jelentették a legifjabb európai ország számára, így sokan úgy vélik: nincs mit ünnepelni.
Véres út vezetett a függetlenséghez
A szerb kultúra és vallás bölcsőjének tekintett, albán többségű Koszovó 1912-ben került vissza az Oszmán Birodalomtól Szerbiához, majd az első világháború után Jugoszlávia része lett. A területen folyamatosak voltak a szerbek és az albánok közötti összetűzések. A konfliktus az 1998-1999-es koszovói háború idején csúcsosodott ki, és miután a NATO 1999-ben 78 napig tartó légicsapás-sorozattal kényszerítette Szerbia jogelődjét, (az akkor már csak Szerbiából és Montenegróból álló) Jugoszláviát arra, hogy hagyjon fel az etnikai tisztogatással és vonuljon ki a területről.
Koszovó ideiglenes ENSZ-igazgatás alá került, a biztonságról a NATO vezette békefenntartók gondoskodtak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-én elfogadott 1244. számú határozata elismerte Jugoszlávia szuverenitását Koszovó felett, ugyanakkor jelentős autonómia létrehozását írta elő a tartománynak Jugoszlávián belül. Ez a határozat a mai napig hatályos.
2008-ban azonban Pristina már nem tudott tovább várni, és mindenképpen függetlenséget akart, Belgrád viszont legfeljebb nagyobb önállóságot, autonómiát biztosított volna az általa továbbra is déli tartományának tekintett területnek. Végül Pristina bejelentette elszakadását, és kikiáltották a független Koszovót. Annak ellenére, hogy Belgrád ezt a nemzetközi jog megsértésének nevezte, számos ország már a következő néhány napban elismerte Koszovó függetlenségét.
Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Törökország, Franciaország, Albánia, Afganisztán, Costa Rica és Szenegál például már másnap üdvözölte az új államot. Magyarország 2008. március 19-én közölte, hogy független államként ismeri el Koszovót. Feszültséget okozott azonban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoggal rendelkező két ország, Oroszország és Kína azonnal bejelentette, Szerbia mellett áll ki. (mti / híradó)
