A szerbiai egészségügy drága és rossz
A szerbiai egészségügyi ellátás hatástalan és alapvetően sikertelen, és a rendszer nem érhető el mindenki számára egyenlő mértékben, állítja Mihail Arandarenko, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora, aki kommentárt fűzött a közelmúltban lefolytatott kutatások eredményeihez, amelyek a napokban kerülnek nyilvánosságra – írja a Danas.
A szerbiai egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya 10,38 százalék volt, ami lényegesen magasabb a montenegróinál, sőt még valamivel az EU átlagánál is magasabb.
Azonban ezek az adatok nemcsak az állami pénzeszközök egészségügyre való fordítását foglalják magukban – amiben Szerbia átlagon alul teljesít – , de a magánkiadásokat is, amelyek Szerbiában a legmagasabbak a vizsgált országok közül.
A szerbiai betegekről az uniós átlagnál kevesebb ápoló gondoskodik. Miközben az EU-ban 100 ezer lakosra 1199 ápoló jut, addig Szerbiában csupán 628. Hollandiában, amelynek egészségügyi rendszere Európában a legsikeresebbek közé tartozik, 100 ezer főre 1441 ápoló jut. Ebből is kifolyólag megállapítható, hogy a szerbiai kórházi ellátás minősége messze alulmarad az európai országokhoz képest.
Szerbiában az átlagos élettartam is messze elmarad az Európai Unió tagállamainak mutatóitól. 2016-ban az élettartam 75,5 év volt, vagyis a nőké 78, a férfiaké 73 év, ami a legrövidebb élettartam a vizsgált országok közül.
„Kétségtelen, hogy Szerbiában mind az állam, mind a polgárok költenek az egészségügyre, de az eredmények mégsem jók. A probléma gyökerét a működési módban kell keresnünk, azonban Szerbiában nincs stabil rendszer“
– állítja Arandarenko.
Kapcsolódó: Ennyire „javult“ a szerbiai egészségügy: közel 72 ezer ember vár műtétre és diagnosztikai vizsgálatra
