Európai integrációs és gazdasági kérdésekről tárgyalt a boszniai, a horvát és a szerb elnök Mostarban
Főként gazdasági kérdésekről, a kereskedelmi áruforgalom növekedéséről, az infrastruktúra fejlesztéséről, a határvitákról, valamint az Európai Unió nyugat-balkáni bővítési stratégiájáról tárgyalt kedden a boszniai Mostarban a háromtagú boszniai államelnökség, valamint a szerb és a horvát államfő.
Elhangzott, folyamatosan nő a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom a három ország között, ám a gazdasági kapcsolatok további erősítésére van szükség ahhoz, hogy a térséget vonzóbbá tegyék a külföldi befektetők számára.
Aleksandar Vučić szerb elnök megismételte korábban már kifejtett elképzelését, amely szerint a nyugat-balkáni országoknak közös piacot kellene létrehozniuk. Mint mondta: a vámok és az adók egységesítésére lenne szükség, valamint egységes piac létrehozására, hogy a befektetők az összes érintett országban hasonló feltételekkel találkozzanak, és a határokon ne kelljen a teherautóknak 20-22 órát várakozniuk. Hozzátette: a kétoldalú kapcsolatok erősítése és az országok összeköttetésének fejlesztése is fontos, így például a Szarajevót Belgráddal összekötő autópálya kiépítése. Mindazonáltal – folytatta Vučić – az a legfontosabb, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat, ha ugyanis béke és stabilitás uralkodik a régióban, akkor a gazdaság is gyorsabban tud fejlődni.
Kolinda Grabar-Kitarović horvát elnök kijelentette, hasznos volt a háromoldalú találkozó, mert a nyitott kérdések mellett számos együttműködési lehetőséget is érintettek. Kiemelte: Horvátország tiszteletben tartja Bosznia-Hercegovina területi integritását, és támogatja a nyugat-balkáni országok európai integrációját, valamint ígéretet tett arra, hogy Zágráb megtesz mindent annak érdekében, hogy felgyorsítsa ezt a folyamatot. A gazdasági kapcsolatok szempontjából fontosnak nevezte az együttműködést, mert így a szerbek, a horvátok és a boszniaiak akár közösen is felléphetnének harmadik piacokon. Aláhúzta, hogy az energiabiztonság oldaláról lényeges lenne a gázvezetékek kiépítése és összekötése a három ország között.
Bakir Izetbegović, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja szerint elsősorban azokat a gondokat kell megoldani, amelyek mindhárom országot érintik, ezek közül pedig a legégetőbb a fiatalok elvándorlása. Véleménye szerint a gazdaságok erősödét követően a fiatalok is találnak munkát a szülőföldjükön, és nem külföldön keresik majd a boldogulást.
A három ország vezetőinek tárgyalásaira azért van szükség, hogy a térséget érintő kérdéseket minél problémamentesebben lehessen megoldani, és az európai integráció érdekében mélyüljenek és javuljanak a kapcsolatok – emelte ki Dragan Čović, a háromtagú boszniai államelnökség soros elnöke. A sajtótájékoztató előtti háromoldalú megbeszélésen elhangzottakról Dragan Čović a Twitteren adott hírt, és reményét fejezte ki, hogy Bosznia-Hercegovina 2025-ig csatlakozhat Horvátországhoz az Európai Unióban.
Mindhárom országnak van határvitája a másikkal, ezeket a kérdéseket pedig mihamarabb rendezni kell. A szerb-horvát határvitát várhatóan két éven belül rendezik, ha nem, akkor a két fél hajlandó nemzetközi döntőbírósághoz fordulni, a szerb-boszniai, illetve a horvát-boszniai vitát viszont mindenképpen egymás között, külföldi közvetítők nélkül kellene rendezni. Ez az európai integráció szempontjából is fontos Belgrád és Szarajevó számára – szögezték le az államfők.
A háromoldalú találkozóval a köztársasági elnökök nem rejtett célja volt az is, hogy felélesszék azt a 2012 óta elhanyagolt hagyományt, amely szerint az államfők minden évben asztalhoz ülnek, hogy az aktuális kérdésekről tárgyaljanak. (MTI)
