Minority SafePack Initiative – Meglesz-e a kvóta?
A Magyar Nemzeti Tanács, február 26-án, a 31. rendes ülésén, állást foglalt a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés (Minority SafePack Intiative – MSPI) támogatása mellett.[1]
Hajnal Jenő (Magyar Összefogás), a testület elnöke, az ülésen „arra biztatott miden vajdasági magyart, aki rendelkezik Magyarország, vagy egyéb uniós állam állampolgárságával, támogassa aláírásával a javaslatot”.[2]
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a szószéknél (Basity Gréta felvétele)
Európa 47 államában hozzávetőleg 340 történelmi kisebbség él, lélekszámuk meghaladja a 100 milliót. Minden hetedik európai polgár valamely történelmi kisebbség vagy etnikum tagja.[3]
A kezdeményezés „páratlan alkalom” az őshonos kisebbségeknek, hogy felhívják magukra a figyelmet, és változást érjenek el az uniós szintű kisebbségvédelemben, amely „ebben a pillanatban nulla szintű” – mondtaVince Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke Berlinben.[4]
Az Európai Uniónak (EU) azonban csak akkor kell foglalkoznia a kezdeményezéssel, ha 2018. április 3-ig sikerül legkevesebb egymillió aláírást összegyűjteni, az EU legalább 7 tagállamában.[5]
Az aláírásgyűjtést egy hosszas jogi procedúra után a következő 9 javaslat mellett engedélyezte az Európai Bizottság az aláírásgyűjtést:
- Egy új EU-s ajánlás megfogalmazása a kulturális és nyelvi sokféleség védelméért és előmozdításáért az EU-ban
- Az EU-s támogatási programok módosítása úgy, hogy azok a kis régiókban élő és kisebbségi nyelvet beszélő közösségek számára is elérhetőek legyenek
- Nyelvi Sokféleségi Központ létrehozása
- A regionális alapok megtervezésekor vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségek helyzetét, illetve a kulturális és nyelvi sokféleség szerepét
- A Horizont 2020 program terjedjen ki a nemzeti kisebbségek és a kulturális és nyelvi sokféleség vizsgálatára
- Egységes európai szerzői jog létrehozása
- Az állampolgársághoz kapcsolódó jogok kiterjesztése az olyan állam nélküli személyekre és családtagjaikra, akik egész életüket a születésük helyének megfelelő országban élték le
- Az audiovizuális médiaszolgáltatásról szóló EU-s irányelv módosítása úgy, hogy a nemzeti kisebbségek által lakott régiókban biztosítsa a más tagállamból sugárzott tartalmak szabad vételét
- A kisebbségi közösségeket és kultúrájukat támogató tevékenységek tömbösített felmentése az Európai Bizottság felé történő ama értesítési kötelezettség alól, ami a regionális vagy tagállami segély és a segélyekre vonatkozó tagállami szabályzat összeférhetőségéről szól[6]
– A kezdeményezés sikeréhez nem elég az 1 millió aláírás összegyűjtése. Ahhoz, hogy az MSPI-t iktatni lehessen, 7 tagállamban el kell érni az Európai Bizottság által országonként megállapított kvótát. Ez a szám az adott ország lakosságához mérten változik.
A polgári kezdeményezés honlapján egyelőre két országban – Románia és Magyarország – gyűlt ki és lett bőségesen túlteljesítve – az EB által meghatározott kvóta.
A harmadik ország, ahol biztosan elérték a minimális aláírás számot Szlovákia, ahol a Magyar Közösség Pártja vette kézbe a kampányt, és jelentett január végén 50 ezer aláírást. Ezeket a számokat összeadva az derül ki, hogy a három országban eddig kb. félmillióan írták alá a Minority SafePack kezdeményezést.
De mindez nem elég, hiszen egyrészt hiányzik 350 ezer aláírás, másfelől pedig még legalább 4 országban kellene túllépni a minimális kvótaküszöböt. Spanyolország, Lettország, Dánia és Ausztria az a négy ország ahol jobb a helyzet – magyarázta Vincze Loránt.[7]
Most 650 ezernél tartanak
Az MNT eléggé megkésve – több mint nyolc hónap után – csatlakozott az aláírásgyűjtéshez (amit a FUEN tavaly májusban Kolozsváron tartott kongresszusán indítottak el).[8] Erre is csak az után került sor, hogy „Orbán Viktor magyar kormányfő (február 12-én – B. A.) a Facebookon közzétette azt a videót, amelyben aláírja az MSPI-t, és arra buzdít mindenkit, hogy kövesse a példáját”.[9] Mégis: „Jobb későn, mint soha.”
Ebből arra lehet következtetni, hogy az MNT – sajnos – nem követi a külföldi nemzeti kisebbségi történéseket, nincsen önálló kezdeményezése és csak a vezető tisztségviselők álláspontjai alapján cselekszik.
Mivel Magyarország az aláírások számát „túlteljesítette”, a Vajdasági Magyar Szövetség és az MNT „aláírás gyűjtésének szervezése a Minority SafePack ügyében”[10] már nem sokat lendít a dolgon. Esetleg csak szimbolikus, látszattevékenységi jelentősége lehet. A kezdeményezés sikere most már ugyanis attól függ, hogy legalább még négy országban teljesítik-e a „minimális kvótaküszöböt”.
– Az európai polgári kezdeményezések sikere a kezdeményezők mellett az Európai Bizottság és az Európai Parlament közös felelőssége – fogalmazott Brüsszelben az Európai Parlament Alkotmányügyi és Petíciós Bizottságai által rendezett meghallgatáson Vincze Loránt.[11]
Időközben (február 7-én) a tagállamokban élő kisebbségek védelméről és megkülönböztetésének tilalmáról szóló határozatot fogadott el nagy többséggel az Európai Parlament (EP) Strasbourgban.[12] Úgy tűnik, az EU is belátta, nem lehet közömbös a tagországok 100 millió lakossága jogainak védelme iránt!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. március 7.
