Tizenöt éve gyilkolták meg Zoran Đinđićet
A tizenöt évvel ezelőtt meggyilkolt Zoran Đinđić miniszterelnökre emlékeznek hétfőn Szerbiában koszorúzásokkal, belgrádi felvonulással.
Zoran Đinđićet 2003. március 12-én fényes nappal lőtték le a kormány épülete előtt.
A kabinet háromnapos gyászt hirdetett, valamint rendkívüli állapotot rendelt el, amely április 22-ig tartott. Hosszan tartó rendőrségi akció keretében több tucat gyanúsítottat fogtak el, végül 2007-ben egy különleges rendőri egység és egy akkoriban befolyásos belgrádi maffiacsoport 44 tagját összesen 378 év börtönre ítélték a gyilkossággal összefüggésben, a történtek politikai hátterére azonban azóta sem derült fény, a merénylet megrendelői a mai napig szabadlábon vannak.
Zoran Đinđić 1952-ben született az észak-boszniai Samacon. Belgrádi tanulmányai után nem kapott munkát a kommunisták vezette Jugoszláviában, ezért Németországba utazott, ahol filozófiából szerzett doktori diplomát.
A kommunista hatalommal szembeszálló, hasonló gondolkodású társaival együtt 1989-ben megalapította a Demokrata Pártot (DS). 1997-ben ő lett a második világháború utáni Belgrád első nem kommunista polgármestere. A Demokrata Párt volt a kezdeményezője a 2000-es Slobodan Milošević jugoszláv elnök elleni tiltakozó megmozdulásoknak, és az egyesült ellenzék végül 2000. október 5-én megdöntötte a diktátornak is nevezett politikus hatalmát. 2001 januárjában Zoran Đinđićet miniszterelnökké választották.
A politikus valamivel több mint két évig vezethette a nyugat-balkáni országot, ez idő alatt kezdeményezte az európai integráció megindítását, valamint számos gyökeres változást indított el a gazdaság és a szociális ellátás területén, illetve kijelentette, hogy rendezni kell Koszovó státusát. Slobodan Miloševićet kiadta a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéknek (ICTY), valamint nem sokkal halála előtt adta fel magát Hágának az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) vezetője, Vojislav Šešelj is.
Zoran Đinđić halálát követően a Demokrata Párt a kormánykoalíció részeként további kilenc évig vezette az országot, 2012-ben azonban ellenzékbe szorult az egykor Milošević által vezetett Szerbiai Szocialista Párttal (SPS), valamint a Szerb Radikális Pártból kivált Szerb Haladó Párttal (SNS) szemben. Szerbiát azóta is az SNS és az SPS koalíciója vezeti,
ami azt jelenti, hogy a merénylet után 15 évvel azok állnak a hatalom csúcsán, akik korábban Đinđić legnagyobb ellenfelei voltak.
Azonban ilyen hosszú idő alatt az ideológiák is változnak némileg. A mostani vezetés már Đinđić utódjának vallja magát, illetve azt hirdeti, hogy a meggyilkolt miniszterelnök által megálmodott úton vezeti az országot.
A szerb kormány hétfőn közölte, hogy 13,26 millió dinárt különített el egy Zoran Đinđić emlékére állítandó szobor elkészítésére. A 6,2 méter magas, ezüst-fehér nyilat ábrázoló emlékmű várhatóan még 2018-ban elkészül. A város központjában felállítandó szobor interaktív lesz, ami azt jelenti, hogy ha valaki megközelíti, az egykori miniszterelnök beszédeiből hallhat részleteket – olvasható a kormány közleményében. (MTI)
