Felavatták a felújított szabadkai zsinagógát

Közép-Európa a világ olyan különleges szeglete, ahol teljesen természetes dolog, hogy egy zsinagógát magyar népművészeti motívumok díszítenek, és épp oly természetes, mint hogy a magyar nemzet himnusza műfaját tekintve jeremiád. Ennek a kulturális sokszínűségnek semmi köze a felszínes multikulturalizmushoz. Hosszú évszázadok csiszolták össze az együtt élő népeket – mondta Orbán Viktor az átadási ünnepségén. Kiemelte: 2018. március 26. jó eséllyel vonul majd be azon jeles napok közé, amikor Közép-Európa a legszebb arcát mutatja a világnak.

Mint mondta, Szerbia elnöke és Magyarország miniszterelnöke a zsidó vallási vezetőkkel együtt eljött Szabadkára, hogy átadja Európa második legnagyobb felújított zsinagógáját, közös kulturális örökségünket, az egyedi stílusú, zsidó szakrális épületet, Szabadka ékkövét, a szecessziós építészet kiemelkedő alkotását.

Sikerült visszaadni régi fényét az épületnek; összeköt minket a zsidó kultúra és zsidó nép iránti tisztelet, mely saját számarányát meghaladva járult hozzá Magyarország, Szerbia és Európa gazdasági, tudományos és kulturális eredményeihez – fogalmazott a miniszterelnök.

Hangsúlyozta: erős és szilárd alapot vetettek a zsinagógával, amellyel a teljes funkcióvesztést is átvészelte.

A kommunizmus idején a város sok nemzetiségű és felekezetű polgársága egy emberként állt ki megóvásáért – fűzte hozzá.

Orbán Viktor kiemelte: a felújítás jól példázza, hogy szerbek, zsidók és magyarok mi mindenre képesek egy nemes cél érdekében, és azt is, hogy olyan időket élünk Közép-Európában, amikor a múlt kaput nyit egy közös jövőnek, amiben békében is biztonságban élnek és dolgoznak együtt szerbek, magyarok és zsidók. Ez a jövő már elkezdődött – tette hozzá.

Mint mondta, a zsinagóga átadása üzenet is: azt üzenjük, hogy ez az a világ, amiben élni akarunk, amiért dolgozunk és amit meg is fogunk védeni.

A mai napon katolikusok, ortodoxos és protestánsok együtt ünnepelhetünk zsidó testvéreinkkel, mert abban az Európában élünk, amiben az ó- és újszövetség zsidó és keresztény vallási örökségen nyugszik – fogalmazott a kormányfő.

Ha hagyjuk, hogy Európa kulturális altalapját kicseréljék, a jövőt mások fogják írni helyettünk – húzta alá Orbán Viktor.

Kifejtette: 2014, a Holokauszt-emlékév óta a zsinanóga helyreállítás-program keretein belül immár 10 milliárd forintból eddig számos épületet felújítottak.

A második világháború és az azt követő évek után erkölcsi kötelesség volt kiállni egy olyan Magyarország és Európa mellett, ahol zsidók és keresztények félelem nélkül élhetnek és szabadon gyakorolhatják vallásukat – fogalmazott beszédében Orbán Viktor.

Közép-Európa és a magyarok biztonságos és élhető jövőjéhez az út a zsidó és keresztény gyökerekhez ragaszkodó Európa – tette hozzá a miniszterelnök.

A szabadkai zsinagóga 1902-ben készült el Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti építészek tervei alapján. Ez a világ egyetlen szecessziós stílusban épült zsinagógája. A kupolái meg a homlokzata Zsolnay kerámiával és pirogránittal díszített. A 776 négyzetméteres imaházat mindössze egy év alatt építették fel.

Most ismét teljes fényében ragyog az épület, ugyanis kívül-belül felújították.

Eddig a szabadkait a világ hét legveszélyeztetettebb zsinagógája közé sorolták. Megépülésekor még 3400 zsidó élt Szabadkán. A második világháború után nagyon megcsappant a hívek száma, s mivel nem tudták fenntartani a hatalmas épületet, 1979-ben odaajándékozták a városnak. Ma a zsidó hitközségnek 250 tagja van. A zsinagóga állaga évtizedekig csak romlott. Külső felújítását részletekben végezték, belterét pedig a magyar kormány támogatásának köszönhetően tudták most helyreállítani. 2014-ben a magyar kormány félmilliárd forintot különített el a beltér felújítására, majd újabb összeg érkezett Szabadkára.

„Az 500 millióhoz még 230 milliót ígért a magyar kormány, amiből teljes mértékben be tudjuk fejezni a zsinagóga belső szanálását, rekonstrukcióját, a külső udvar, tehát a kerítés és a tér rendezését is” – mondta el Szűcs Balázs, a Magyar Nemzeti Tanács jogásza.
A zsinagóga belterének felújítása az elmúlt másfél évben magyarországi és szerbiai műemlékvédelmi szakemberek felügyelete mellett zajlott. Az 5500 négyzetméter felületű falon nem restaurálták a díszítőelemeket, hanem a levett minták alapján újrafestették azokat.

A szabadkai zsinagóga Európa második legnagyobb zsidó imaháza. A földszinten 850 férőhely van a férfiak számára, a karzaton pedig további 550 a nők részére.

A zsinagóga életében mostantól új korszak kezdődik. A szakrális funkciója megmarad, de emellett koncertek és kiállítások helyszíne is lesz. A magyar kormány támogatásának kezelője, a Magyar Nemzeti Tanács, a város önkormányzata és a Zsidó Hitközség dönt majd az épületben megrendezésre kerülő tartalmakról. A magyar kormány támogatásának ez volt a feltétele. A három fél közötti megállapodás 99 évre szól.(híradó.hu)