Hét ok, amiért a Fidesz nem jó választás a délvidéki magyarok számára (7.): Orbán a Soros-források jelentős haszonélvezője volt, miközben… (+ videó)
Bárkivel előfordulhat, hogy idővel módosítja egyes nézeteit, de ha valaki többször, mondjuk, négyszer gyökeresen megváltoztatja az ideológiáját, esetében vastagbőrű, gumigerincű, csillapíthatatlan pénz- és hataloméhségtől megzavarodott, megvadult személyről beszélhetünk.
Gimnazista éveiben Orbán Viktor a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkáraként kezdte pályafutását. Pár évvel a rendszerváltás után, amelyből kétségkívül ő is kivette a részét, 1992-től liberális elveket vallott, mi több a Liberális Internacionálé alelnöke is volt!
A későbbiekben úgy ítélte meg, mégis valamivel kifizetődőbb eljátszani a mérsékelt jobboldali, konzervatív politikust.
Mára viszont amolyan rádikális jobboldali szerepében tetszeleg.
Tehát többször meghazudtolta önmagát, vagy ahogy egyesek mondanák, a súlyos politikai tudathasadás tüneteit produkálta.
Mostani választási taktikáját kizárólag a migrációs folyamatokat gerjesztő Soros Györggyel való ijesztgetésre építi (miközben már a történelem és hagyományok nélküli Szlovákiában is magasabb az életszínvonal, mint Magyarországon), valamint arra, hogy az ellenzékieket Soros-bérenceknek titulálja. Holott a Soros Alapítvány eszközeinek legnagyobb haszonélvezője pont Orbán volt (a köreivel együtt).
A Magyar Nemzet és a Magyar Narancs összeállításából is ez derül ki. Az alábbiakban látható, hogy Orbánon kívül legközelebbi munkatársai is a sátáni „Gyuri bácsi” pénzeiből építették karrierjüket.
A Fidesz hajnalán közel 4 millióhoz jutott a Soros Alapítványtól, ami mai értéken majdnem 125 millió. Ebből jutott az országos hálózat kiépítésére is, irodákra, irodaszerekre, berendezésre.
Orbán Viktor 1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásából alapított Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, ’89 augusztusában azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy 10 ezer forintos ösztöndíjat kap havonta közvetlenül az alapítványtól és még 5-10 ezret a szintén Soros-pénzből alapított Századvég című folyóirat szerkesztéséért. Ha összesen 20 ezerrel számolunk, az ma 310 ezer forint lenne.
1989 szeptemberében Orbán Viktor Soros-ösztöndíjasként Oxfordba utazott, ahol a Pembroke College-ben kutatási témája „A civil társadalom eszméje az európai politikai filozófiában” volt.
Deutsch Tamás szintén Sorosnak köszönhetően járt egy Magyarországon és Angliában működő menedzseriskolába.
Kövér László is az alapítvány támogatásával kutatta a közép-európai társadalmi mozgalmakat.
Németh Zsolt és Szájer József Oxfordban tanult – „Gyuri” pénzéből.
Kósa Lajos 250 dollárért vehetett részt ’88-ban a dubrovniki nyári egyetemen, ezekből a kurzusokból nőtt ki később a CEU.
Bába Iván, a második Orbán-kormány külügyi államtitkára Soros 3 milliójából kutatott, majd lett a Kelet-Európa Kutatócsoport vezetője.
Soros-ösztöndíjas volt Áder János is, de a támogatás mértéke nem ismert.
Habony Árpád a Soros Alapítvány által hétmillióval megtámogatott könyv- és papírrestaurátor-képzésre járt.
És még sokáig lehetne sorolni, hiszen ez csak a Fidesz és Soros üzleti-politikai együttműködésének kis töredéke.
Reméljük, a fentiek (és a sorozatunk előző hat részének) tükrében a délvidéki magyarok alaposan meggondolják, hogy erre a köpönyegforgató társaságra adják-e értékes szavazatukat.
(A képen: Soros György, Orbán Viktor és még néhány fideszes jómadár vidám társalgása)
Hét ok, amiért a Fidesz nem jó választás a délvidéki magyarok számára (1.): Ellenezte az egyszerűsített honosítási eljárást, aztán…
