Szegedi szerb ortodox esperes: Fontos lenne a keresztény ünnepek egy időben való ünneplése
Az ortodox keresztények számára a húsvét az idén a most következő hétvégére, április 8-ra esik. Akkor ünnepelnek majd egyes hazai nemzetiségek: így a szerbek, a románok vagy a görögök. Sok család számára mindkét húsvét ünnep.
A keleti kereszténység jeles napjai között vannak olyanok, amelyek 13 napos eltéréssel követik a nyugati kereszténység ünnepeit. Azonban a húsvét még ettől is eltér. A kétféle számítás eredetét a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában fejtegették.
Pavle Kaplan szegedi szerb ortodox esperes a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, Jézus Krisztus eljövetele után Julius Caesar elrendelésére naptárreformot hajtottak végre, mert az addigi antik naptár annyira pontatlan volt, hogy egyes tavaszi ünnepek már végül a nyári időszámításba kerültek át. Ez úgy korrigálták, hogy csillagászok segítségével 709-ben határozták meg a nap-éj egyenlőség napját, ami március 21-re esett, és az így kialakított naptár már jóval pontosabb volt.
Azonban a középkorra kiderült, hogy ez sem tökéletes, így a 16. századra már több mint tíznapos eltolódás jelentkezett. Az esperes kifejtette: A Julianus naptár habár sokkal pontosabb volt az antik naptárnál, mégis a pontatlan időszámítás miatt elcsúszott, ezt pedig szerették volna korrigálni.
Így a 16. században XIII. Gergely pápa utasítására a tavaszi nap-éj egyenlőségszámítást 1582-ben korrigálták, amely alapján t 1582. október 4-e után október 15-e következett. A még nagyobb pontosság érdekében négyévente bevezettek egy szökőnapot is.
Az esperes megjegyezte, ez a naptár már jóval pontosabbnak bizonyult, azonban a rendszer így sem volt nem tökéletes: 3200 évenként az új számítás egy napos késést eredményezne, ezért 3200 évenként egy napot el kell hagyni a szökőnapokból. Rávilágított, mivel ez 1582-ben történt, legközelebb 4800-ban számíthatunk ennek a korrigálására.
Pavle Kaplan megjegyezte, minden olyan állandó ünnep, amelyet az évnek mindig ugyanazon a napján tartunk, ugyanazokon a napokon történnek, csak 13 napos eltéréssel, ezért ezt új naptárnak nevezzük, az ortodoxokét pedig ónaptárnak.
Azok az ünnepek viszont, amelyeket nem napra pontosan tartunk – így a húsvét is – állandóan elcsúsznak. Az esperes hangsúlyozta, feltétlen fontos lenne a keresztény ünnepeknek az egyetemes egyszerre való megünneplése, hiszen így sokkal erőteljesebben és autentikusan lehetne az egy krisztusi hitet hirdetni.(hirado.hu)
