Szerbia és a rugalmas munkaidő
A szerbiai munkáltatók idegenkednek az ún. rugalmas munkaidő bevezetésétől cégeikben, holott a kutatások szerint ez a modell pozitívan hat a munkavállalók, ezáltal pedig az adott cég teljesítményére is – írja a Tanjug hírügynökség.
Rugalmas munkaidő jelenthet egyrészt távmunkát, de lehet rugalmas munkarendben végzett irodai munka is. Utóbbi azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaidőnek csak egy részét osztja be a munkavállalónak, a fennmaradó órákról a dolgozó rendelkezhet.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogyha valaki heti 40 órában dolgozik, de ebből csak a felét, 20 órát kell a munkahelyén lennie (ezt hivatalosan törzsidőnek hívják), a másik 20 órát (ezt peremidőnek nevezik) akkor és úgy dolgozza le, ahogy azt ő szeretné. Gyakran ugyanakkor kikötésként szerepel, hogy a fennmaradó munkaórát bizonyos időben, például hétköznap reggel 8 és este 8 óra között kell elvégeznie.
Mindezt természetesen írásba ajánlatos rögzíteni. Hiszen nem mindegy, hogy hogyan szabályozzuk a rugalmas munkaidőt, ugyanis egy rossz struktúrával sok szükségtelen kiadás jelentkezhet, legyen az akár feleslegesen kifizetett pótlék, vagy esetleg munkaügyi bírság.
A munkavállalók nagy része nem tudja kihasználni az ezek bevezetésével járó előnyöket. Bár ezek az előnyök eltérőek lehetnek, a munkáltatói és a munkavállalói oldalon, nézzük meg, melyek azok a pozitívumok, amelyek leggyakrabban fogalmazódnak meg elvárásként ennél a foglalkoztatási formánál.
Ma már szinte mindegy, hogy az irodában vagy azon kívül végzi a feladatait a munkavállaló. Akár az otthoni számítógéppel, egy kávézóban egy laptoppal és okostelefon segítségével lényegében bárhonnan lehet dolgozni. Ezek az eszközök is nagyfokú rugalmasságot adnak a munkaidő felhasználására. Hiszen a munkáltató eltérően oszthatja be a munkavállaló munkaidejét, de a rugalmas foglalkoztatással a munka intenzívebb időszakokban hosszabb napi munkaidőt és kevesebb pihenőnapot tervezve, kevésbé intenzív időszakokban pedig több szabadidőt adva alakíthatja beosztását a munkavállaló. Nem mindig tudunk egyenletesen dolgozni, vannak napszakok, órák, amikor kevésbé tudunk koncentrálni a feladatra, de vannak időszakok, amelyekben sokkal hatékonyabbak tudunk lenni. Saját magunkat ismerve pedig ezt a rugalmas munkaidővel jól tudjuk szabályozni.
Nem beszélve arról, hogy a kötött munkaidő és egy szigorú munkáltató esetén nem kis fejtörést okozhat a magánügyek szervezése, és akkor még ott vannak azok az ügyek, amelyeket képtelenség munkaidőn kívül elintézni.
Jót tesz az egészségnek?
Egészségügyi előnyökkel jár, ha valaki ráhatással bír műszakbeosztására vagy például részmunkaidőben dolgozik. Ilyen előnyök az alacsonyabb vérnyomás, lassabb szívritmus, jobb minőségű alvás és kevesebb napközbeni fáradtság.
Miért éri meg a munkáltatónak?
Sajnos nem minden munkakörben lehet megoldás a rugalmas munkaidő. A cégeknek mindig saját profiljukhoz kell kialakítaniuk a rugalmas munkavégzés feltételeit, ami biztos, hogy okozhat nehézségeket, ha egyes munkatársak a közvetlen ellenőrzés nélkül végzik el a feladataikat.
Sok esetben olcsóbb megoldás is lehet a vállalatnak, ha alkalmazottja nem az irodában, hanem távol végzi a munkát. Csökkennek a költségek, akár a munkabérek, akár az egyéb költségek (irodabérlés, közüzemi számlák) esetében. Kevesebb lehet a hiányzás, a megbetegedés, a dolgozó elkötelezettebb munkaerő lesz, de a cég megítélése is sokat javulhat.
Hogy ez a modell mennyire lenne hatékony a szerbiai cégek körében, azt mindenki maga döntse el.
