A cigány nyolcadikosoknak 30 százalékkal több pont jár a kisérettségin, a többi kisebbségnek semmi
Szerbiában újabb változások lesznek a nyolcadikosok kisérettségi vizsgáján. Sok változatot ismerhettünk már meg, sokszor változtatták azt, hogy hogyan is számolják a százalékokat, a pontokat, hogyan kapják meg a maximálisan elérhető 100-at. Pedagógus, szülő legyen a talpán, aki ezt követni tudja…
Mint ismeretes, évekig csak anyanyelvből és matematikából írtak tesztet az általános iskolák végzősei, majd pár éve bevezették a vegyes (kombinált) tesztet is, mely öt tantárgyat ölel fel. A történelmet, a biológiát, a földrajzot, a kémiát és a fizikát. A diákok összesen száz pontot szerezhetnek, és a legújabb változat szerint ebből hatvan pontot (tavaly hetven volt) a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályban elért eredményük alapján, negyvenet (tavaly harminc volt) pedig a kisérettségin. Az elmúlt iskolaévben tesztenként 10 pontot gyűjthettek össze a nyolcadikosok, az idén ezt is változtatták. Az anyanyelvi teszten 13, a matematikán szintén 13, az öt tantárgyból álló vegyes teszten pedig 14 pontot lehet majd szerezni. A záróvizsgák végleges eredményeinek közzététele után jöhet a kívánságlisták kitöltése, majd egy hét után kiderül, hogy ki melyik középiskolába jutott be, és következhet az iratkozás.
Elolvastam a legújabb Szabályzatot. Már a negyedik szakaszban érdekességre bukkantam. Az a diák, aki a hatodik osztályt külföldön fejezte, nem érdekes, hogy milyen jegyei voltak, 20 pontot kap. Semmi átlagszámítás, mintha színkitűnő lett volna. Ha a hetedik vagy a nyolcadik osztályt fejezte a diák külföldön, akkor a meghatározott létszámon felül iratkozhat be a számára kedves középiskolába.
2016-ban meghatároztak egy 50 pontos küszöbértéket, melyet a diákoknak el kell érniük ahhoz, hogy négyéves szakra iratkozhassanak. Ez az idén is érvényes. Ha kevesebb pontot gyűjtenek össze, hároméves szakra mehetnek csak.
A Szabályzat külön fejezetet szentel a roma gyerekek beiskoláztatásának. Ők más rendszer szerint felvételiznek, kedvezőbb feltételek mellett, másként számolják a pontjaikat.
Ha nyilatkoznak a nemzetiségükről, hogy romának vallják magukat, akkor az iskolában és a kisérettségin elért pontjaikhoz még 30%-ot hozzátesznek. Ha még szociális segélyt is kapnak, akkor 35%-ot.
A záróvizsgák körül több botrány is volt az elmúlt években. Kiszivárogtak a feladatok, nem voltak azonosak a szerb nyelvű és magyar nyelvű matematikatesztek. Egyes iskolákban kiemelkedő eredmények születtek, mert az ügyeletes tanárok segítettek a megoldásban. Az oktatási minisztériumnak van egy olyan ötlete is, hogy minden olyan terembe, ahol a teszteket írják, kamerákat szereltetnek be, hogy ellenőrizni tudják a folyamatot. Azt is nyilatkozta a miniszter, hogy nem vidékről érkeznek majd tanárok, hanem minden iskolában az ott dolgozók ügyelnek. Hogy segítenek-e a tanárok a diákoknak? Hamarosan ez is kiderül.
A szülők, diákok még így május közepén sem tudják, hogy milyen középiskolák nyílnak magyar nyelven. Nem nyilatkoznak az illetékesek sem. A minisztérium honlapján megjelent TÁJÉKOZTATÓ tele van hibával.
Esélyegyenlőség van Szerbiában, azt mesélik…
