A szerb katonaság lakást ígért a lezuhant délvidéki magyar pilóta családjának, de máig sem történt semmi
A Szerb Katonaság lakást ígért Kálóci Róbert pilóta őrnagy családjának, aki április 11-én Antalfalvánál – „tisztázatlan körülmények között” – lezuhant egy Supergaleb G-4 típusú repülőgéppel, hogy lecsillapítsa a nyilvánosság heves reagálását Milan Radošević, a szerencsétlenül járt pilóta barátjának nyílt levelére.
Radošević levelében felszólította Aleksandar Vulin honvédelmi minisztert, hogy „a kanadai nagynénje útján” biztosítson fedelet a szerencsétlenül járt családja számára. Kálóci felesége és a fia, „aki még iskolába jár, nehéz anyagi körülmények között él, továbbra is albérlők, mint az előző évek során” – írja a belgrádi Danas.
Milan Radošević Aleksandar Vulinnak, elmagyarázta, hogy Kálóci Róbertnek nem volt nagynénje sem más hozzátartozója külföldön, hogy pénzt küldjön neki lakásvásárlásra, nem szerb nemzetiségű volt, de hűebben és tisztességesebben szolgált, mint sok szerb, katonapilótai fizetéséből nem tudta eltartani a családját és pénzt különíteni el ingatlan vásárlásra, annak ellenére, hogy
25 évig volt a hadsereg pilótája, valamint a családi neve miatt, ami nem„ić“-re végződött, nem tudott előrelépni a szolgálatban
– olvasható az írásban.
„Értékelve az Ön személyét és állami pozícióját, tudván, hogy katonailag alkalmatlan személy, hogy a katonai szakmában teljesen tudatlan ember, ezennel és ilyen módon, a személyes felelősségemre javasolom: Jelentse a felesége nagynénjének, hogy Kálóci Róbert, a Szerb Katonaság őrnagya, az 1993-tól 2018. áprilisáig végzett becsületes és tisztességes munkájából, objektív okokból kifolyólag, nem építhetett, vásárolhatott és kaphatott lakást, amelybe a családtagjai éltek volna, amíg ő Szerbiáért áldozta életét, továbbá, hogy az elhunyt Kálóci Róbert családjának (a feleségének és a fiának), az Ön feleségének nagynénje, humánus és nagylelkű gesztusával, ugyanolyan módon és feltételekkel, mint Önnek Aleksandar Vulin úr, küldjön (szabad akarata szerinti) meghatározott pénzösszeget, ami kizárólag lakásvásárlásra lenne költve az elhunyt Kálóci Róbert családja részére” – írta nyílt levelébenRadošević.
Radošević azt is megírta, hogy mint az elhunyt Kálóci barátja, magára vállalja, hogy „a család összes költségeit személyes eszközeiből fizeti, amíg Kálóci felesége és fia valamely vállalatban, intézményben stb. állandó munkahelyhez nem jut Szerbiai területén, vagy amíg nem hagyják el a Szerb Köztársaság területét”.
A levél óta eltelt közel egy hónap alatt nem találtam információt arról, hogy történt-e előrelépés Kálóciék lakásproblémájának a megoldásában.
Szomorú az is, hogy a délvidéki magyar sajtó ezzel egyáltalán nem foglalkozott. Egyetlen magyar újságíró nem akadt, aki az illetékesekre rákérdezett volna!
