A román szenátus szavazni fog a székelyföldi autonómiatervezetről
A bukaresti képviselőház után a szenátus is megvitatta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvényjavaslatot, amely területi autonómiát adna a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldnek.
A Kulcsár-Terza József háromszéki (hivatalosan Kovászna megyei) képviselő által egyéni törvénykezdeményezésként beterjesztett tervezeteta román pártok szónokai alkotmányellenesnek, egyesek pedig még sértőnek is minősítették.
Előterjesztőként az RMDSZ frakciójában tevékenykedő politikus azt hangoztatta, hogy Európa támogatja az autonómiát, amelyet a románság az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban meg is ígért az erdélyi nemzeti közösségeknek, a székelység pedig mozgóurnás népszavazáson kinyilvánította erre vonatkozó közösségi igényét.
A képviselő leszögezte:
a statútum területi, nem pedig etnikai autonómiát javasol, nem jelent elszakadást, és olyan európai szabályokon alapul, amelyeket Románia is felvállalt.
Titus Corlatean volt külügyminiszter, a bukaresti kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora azt mondta, Románia betartja a kisebbségvédelem európai szabályait, amelyeket szerinte a Kisebbségi Keretegyezmény rögzít.
A PSD politikusaa „budapesti iskolának” tulajdonította, és elutasította a „magyar közösség” kifejezés emlegetését,a Romániában hivatalosan használt „nemzeti kisebbség” fogalom helyett, arra hivatkozva, hogy Bukarest nem közösségi, hanem egyéni jogként szavatolja az identitás megőrzését.
A kormánypárti képviselőhöz hasonlóan a legnagyobb ellenzéki frakció, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről felszólalóIoan Chirtes szenátor is alkotmányellenesnek nevezte a törvényjavaslatot,arra hivatkozva, hogy a statútum a román alaptörvényben nem szereplő közigazgatási struktúrákat (székeket) vezetne be, és etnikai alapon olyan intézményeket hozna létre, amelyek az államfőével, a kormányéval és a parlamentével azonos jogköröket gyakorolnának, tehát sértenék az állam egységének elvét.
A csaknem háromnegyedórás vitában felszólaló kormánypárti és ellenzéki szenátorok a románsággal szemben tiszteletlen elkülönülési törekvésként értelmezték és elítélték az autonómia-statútum tervezetét.
Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora azt nehezményezte, hogya többség nem hajlandó nyílt és tisztességes érdemi vitát folytatni azokról az európai megoldásokról, amelyek a nemzeti közösségek identitásának megőrzését szolgálják.
A szenátor véleménye alapján az erdélyi magyarságnak jogos igénye az autonómia, amelyre az Európaiban Unióban számos jól működő példa létezik. Az RMDSZ politikusa szerint a magyarság partnere akar lenni a románságnak a közös jövő építésében, de elvárja, hogyjogos igényeiről az előítéleteken túllépve érdemi párbeszédet folytathasson a többséggel.
A sarkalatos törvénytervezetről a szenátus jövő keddi ülésén tartanak szavazást.(mti)
